Magyarországon a vállalkozók között egy reprezentatív felmérés szerint 32 százaléknyi a nők aránya, és ez a '90-es évek óta nem változik - ismertette
Horváth Anna, a SEED Alapítvány munkatársa.
Szerinte a társadalmi sztereotípiák is visszavetik a nők vállalkozó kedvét. Sokan még ma is azt a nézetet vallják, hogy a férfiak rátermettebbek, érdekeiket jobban tudják érvényesíteni, és könnyebben vállalnak kockázatot, mint a nők.
Ennek az lehet az alapja, hogy a hagyományos nemi szerepeken alapuló neveltetés miatt főként a fiúktól várják el, hogy eltartsák a családot - hangzott el a Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? "című, "Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig" alcímű konferencián.
Horváth Anna arra is felhívta a figyelmet, hogy a családi munkamegosztásban a nőkre háruló feladatok is nehezen egyeztethetők össze a vállalkozói léttel. Egy felmérést ismertetve elmondta: a nők többnyire a szolgáltató szektorban indítanak vállalkozásokat, s jellemzően egyéni, tíz főnél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozásokat vezetnek.
Ugyan több nő végez el egyetemet, főiskolát, mint férfi, de az ötven legnagyobb cég igazgatótanácsában csak hat százaléknyi a nők aránya.
Mint mondta, az is elgondolkodtató, hogy a Magyar Hírlap által összeállított, a száz leggazdagabb magyart felsorakoztató listán mindössze egyetlen nő kapott helyet. A most megalakult parlament képviselői között is kevés a nő, jelenleg negyvenegyen ülnek az országgyűlési padsorokban - hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy a képviselőnők aránya a parlamentben 1990-ben 27 fő, 1994-ben 43 fő, 1998-ban 35 fő, 2002-ben pedig 35 fő volt.
A konferencián bemutatták azt az esélyegyenlőségi minisztérium megbízásából készített kötetet is, amelyben tizenöt sikeres vállalkozónő életútját feldolgozó esettanulmányokat gyűjtöttek össze.
Horváth Anna, a SEED Alapítvány munkatársa.
Szerinte a társadalmi sztereotípiák is visszavetik a nők vállalkozó kedvét. Sokan még ma is azt a nézetet vallják, hogy a férfiak rátermettebbek, érdekeiket jobban tudják érvényesíteni, és könnyebben vállalnak kockázatot, mint a nők.
Ennek az lehet az alapja, hogy a hagyományos nemi szerepeken alapuló neveltetés miatt főként a fiúktól várják el, hogy eltartsák a családot - hangzott el a Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? "című, "Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig" alcímű konferencián.
Horváth Anna arra is felhívta a figyelmet, hogy a családi munkamegosztásban a nőkre háruló feladatok is nehezen egyeztethetők össze a vállalkozói léttel. Egy felmérést ismertetve elmondta: a nők többnyire a szolgáltató szektorban indítanak vállalkozásokat, s jellemzően egyéni, tíz főnél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozásokat vezetnek.
Ugyan több nő végez el egyetemet, főiskolát, mint férfi, de az ötven legnagyobb cég igazgatótanácsában csak hat százaléknyi a nők aránya.
Mint mondta, az is elgondolkodtató, hogy a Magyar Hírlap által összeállított, a száz leggazdagabb magyart felsorakoztató listán mindössze egyetlen nő kapott helyet. A most megalakult parlament képviselői között is kevés a nő, jelenleg negyvenegyen ülnek az országgyűlési padsorokban - hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy a képviselőnők aránya a parlamentben 1990-ben 27 fő, 1994-ben 43 fő, 1998-ban 35 fő, 2002-ben pedig 35 fő volt.
A konferencián bemutatták azt az esélyegyenlőségi minisztérium megbízásából készített kötetet is, amelyben tizenöt sikeres vállalkozónő életútját feldolgozó esettanulmányokat gyűjtöttek össze.