A munkáltatói és munkavállalói képviselők rendszeresen találkoznak az adott ágazat párbeszéd bizottságának ülésein. Ezen a fórumon elsősorban a középszintű kollektív szerződés megkötéséről, annak mikéntjéről, vagy aktualizálásáról tárgyalnak.
Az építőipari ágazati párbeszéd bizottságban például hosszú egyeztetést követően írták alá a kollektív szerződést, amelyet a közelmúltban terjesztett ki országosan a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Ezzel együtt már négy országosan kiterjesztett ágazati megállapodás szolgálja az adott szakterület munkaadóit, munkavállalóit.
A sütőiparban és a villamosenergia-iparban már 1995 óta hatályos az országosan kiterjesztett kollektív szerződés, a vendéglátás, szállodaipar területén 2001 óta. A kiterjesztés lényege, hogy a szerződésben foglaltak minden munkáltatóra kötelezővé válnak az ágazatban, függetlenül attól, hogy az adott munkáltató tagja-e valamelyik, a szerződést aláíró munkáltatói
érdekképviseletnek.
További ágazatokban is folynak tárgyalások a kiterjeszthető megállapodások megkötéséről, például az építőanyag-iparban. A mezőgazdasági dolgozóknál már van ágazati kollektív szerződés, a kiterjesztés előkészítése viszont még további egyeztetéseket követel meg. Lehetséges, hogy a vízgazdálkodás területén és a gyógyszeriparban is sikerül megkötni egy ilyen szerződést.
Téma lehet még az ágazati párbeszéd bizottságok ülésein az ágazat aktuális kérdéseinek vitája, egyeztetés a közös fellépés lehetőségéről. Ugyancsak egyeztetnek, ha valamilyen ágazati munkaügyi konfliktus megoldása a cél.
Egy másik feladat szakmai konferenciák, előadások, képzések szervezése. Az ágazati fórumok szakmai tanulmányokat, elemzéseket, szakértői anyagokat is készíttetnek, adatbázisokat szereznek be, ezeket aktualizálják a foglalkoztatáspolitika, a szociális párbeszéd, és más, a munkaügyhöz tartozó témakörökben. Mindez vonatkozik a külföldi szakirodalom, tanulmányok, elemzések fordítására, hasznosítására is.
Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazati párbeszéd munkavállalói és munkáltatói képviselői tapasztalatcseréken, tanulmányutakon, az európai ágazati egyeztetésben is részt vesznek. Feladatuk továbbá, hogy az ágazati véleményekről, állásfoglalásokról a nyilvánosságot tájékoztassák.
Az építőipari ágazati párbeszéd bizottságban például hosszú egyeztetést követően írták alá a kollektív szerződést, amelyet a közelmúltban terjesztett ki országosan a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Ezzel együtt már négy országosan kiterjesztett ágazati megállapodás szolgálja az adott szakterület munkaadóit, munkavállalóit.
A sütőiparban és a villamosenergia-iparban már 1995 óta hatályos az országosan kiterjesztett kollektív szerződés, a vendéglátás, szállodaipar területén 2001 óta. A kiterjesztés lényege, hogy a szerződésben foglaltak minden munkáltatóra kötelezővé válnak az ágazatban, függetlenül attól, hogy az adott munkáltató tagja-e valamelyik, a szerződést aláíró munkáltatói
érdekképviseletnek.
További ágazatokban is folynak tárgyalások a kiterjeszthető megállapodások megkötéséről, például az építőanyag-iparban. A mezőgazdasági dolgozóknál már van ágazati kollektív szerződés, a kiterjesztés előkészítése viszont még további egyeztetéseket követel meg. Lehetséges, hogy a vízgazdálkodás területén és a gyógyszeriparban is sikerül megkötni egy ilyen szerződést.
Téma lehet még az ágazati párbeszéd bizottságok ülésein az ágazat aktuális kérdéseinek vitája, egyeztetés a közös fellépés lehetőségéről. Ugyancsak egyeztetnek, ha valamilyen ágazati munkaügyi konfliktus megoldása a cél.
Egy másik feladat szakmai konferenciák, előadások, képzések szervezése. Az ágazati fórumok szakmai tanulmányokat, elemzéseket, szakértői anyagokat is készíttetnek, adatbázisokat szereznek be, ezeket aktualizálják a foglalkoztatáspolitika, a szociális párbeszéd, és más, a munkaügyhöz tartozó témakörökben. Mindez vonatkozik a külföldi szakirodalom, tanulmányok, elemzések fordítására, hasznosítására is.
Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazati párbeszéd munkavállalói és munkáltatói képviselői tapasztalatcseréken, tanulmányutakon, az európai ágazati egyeztetésben is részt vesznek. Feladatuk továbbá, hogy az ágazati véleményekről, állásfoglalásokról a nyilvánosságot tájékoztassák.