Az új kormányprogram október elsejétől 15-ről 25 százalékra emelik az eva kulcsát. Vagyis jelentősen növelik az evázó kisvállalkozások, egyéni vállalkozók adóterheit. Béres Molnár Gergely szerint a drasztikus tehernövekedés ellenére vannak, akiknek továbbra is megéri ezt az adónemet választani.
Kinek és miért éri meg evázni?
Általánosságban az mondható el, hogy nagyobb árbevételű, kis költséghányadú, és főleg mellékfoglalkozású vállalkozók által vezetett vállalkozások esetében az eva így is vonzó lehet. Ők ugyanis mentesülnek az osztalékadó, a társasági nyereségadó és az ÁFA megfizetése alól.
A kis árbevételű, azaz 5 millió forint alatti bevételű egyéni vállalkozóknak viszont nem biztos, hogy az eva jelenti a megoldást a jövőben – mondta a hvg.hu adószakértője. Nekik ugyanis állandó kiadásaik vannak, s a megemelt adó elviszi a megtermelt jövedelem jelentős részét. Esetükben viszont kedvező, azaz tíz százalék a társasági adó kulcsa.
Mikor lehet váltani?
| Amit az eváról tudni kell |
| Az egyszerűsített vállalkozói adó egy viszonylag egyszerű, lineáris adónem, amelyet 2003. január 1-től vezették be, amikor közel 59 ezer adózó jelentkezett be az eva alá. 2005-ben már 104,5 ezer ilyen adózó volt, melyek 55 százaléka egyéni vállalkozóként tevékenykedett. Ebből az adónemből 2004-ben 67 milliárd, 2005-ben 91,4 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Egy átlagos adózó pedig 812 illetve 874 ezer forintot fizetett be az elmúlt két évben. |
Nincsenek könnyű helyzetben azok a vállalkozók, akiknek jövedelme meghaladja a minimálbért. Amennyiben úgy döntenek, nem változtatnak adózási formájukon, de nem hajlandók kiadásaikat növelni, úgy kénytelenek fizetésüket csökkenteni. Azaz 2007 január 1-től módosítaniuk kell az idei évben tett nyilatkozatukat, hogy a jövőben minimálbér után adózhassanak. Az eva emelése tehát olyan vállalkozókat is a minimálbér utáni járulékfizetésre késztet, akik eddig magasabb bér után adóztak – magyarázta az adószakértő.
Igaz ezt a lépést viszont a várható nyugdíja sínyli meg. Arról nem is beszélve, hogy az eva alatt maradó adóalanyoknak azonos jövedelmi szint eléréséhez növelniük kell bevételeiket, mely a szűkülő piaci viszonyok között nem valószínű. Várhatóan tehát csökken az evát 2007-ben választó vállalkozások köre.
A gazdasági társaságoknál egyszerűbb a váltás. Ugyanis egyik napról a másikra megváltoztathatják az eva státuszukat, csak egy új tagot kell bevonniuk a társaságba, igaz annak legalább 50 százalék szavazati jogot kell adniuk. Ennek hiányában csak az év utolsó napján, azaz december 31-én választhat új adózási formát a cég. Meg lehet úszni a 25 százalékkal adóztatatott evás bevételt, ehhez csak módosítani kell a szerződést, melynek értelmében a cég csak január 1-e után teljesíti a szolgáltatást. Így 2007-ben az általános adózás szabályai szerint kell már fizetnie a közterheket.
A váltással azonban vigyázni kell, mert aki a váltás mellett dönt, vagyis eva helyett társasági adót szeretne inkább fizetni, négy évig nem lehet ismét evás. Könyvelésében bonyolultabbá válik az adminisztráció, és magasabb költségekkel számolhat. A vagyonról ugyanis nyitómérleget kell készíttetnie, amit ellenőriztetnie kell a könyvvizsgálóval. Az eva kulcsának 25 százalékosra emelésével tehát a kedvezőtlen helyzetben lévő kisebb vállalkozások helyzete tovább romolhat, állítja a hvg.hu szakértője. Ha ráadásul a cégek nagy része az általános szabályozást választja, akkor megindulhat az országos számlagyűjtés, azaz nő a fiktív számlák iránti igény - figyelmeztet. Ez azonban a cégek számára sokszor gazdaságilag indokolatlan kiadást jelenthet.
Az eva mértékének ilyen arányú emelése Béres Molnár Gergely szerint gyakorlatilag olyan üzenetet közvetít, hogy szűnjön meg ez az adózási forma. Mint a hvg.hu megtudta Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter utalt erre Bauer Tamással, Csillag Istvánnal, illetve Mihályi Péterrel közösen készített reformtervükben. Eszerint az eva megszüntetésével rengeteg ál- és kényszervállalkozás magától megszűnne.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet két évvel ezelőtt viszont arról készített tanulmányt, hogy milyen előnyökkel járt az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetése Magyarországon. Eszerint: …” lényegesen javult az adózási morál az eva bevezetésének hatására. Ugyanis nincs szükség a költségek elszámolására, így visszaszorult a fiktív számlák gyűjtésének gyakorlata. Az adózási morál javulása köszönhető továbbá az alacsony effektív adókulcsnak, hiszen kisebb adóteher befizetésére az állampolgárok nagyobb hajlandóságot mutatnak…” Kérdés, hogy a tanulmány ismeretében mennyire volt gazdaságilag indokolt a mostani intézkedés, illetve milyen tényleges változásokat idéz majd elő a vállalkozói szférában.
Zara László úgy véli, hogy az eva-kulcs tervezett módosítása összefüggésbe hozható azzal az új szabállyal, amely szerint a "normál" cégek 4 százalék szolidaritási adót és további 2 százalék "elvárt nyereségadót" kell, hogy fizessenek. A kormány azzal is érvelt, hogy elejét kívánja venni annak a gyakorlatnak, amely szerint egy evás és egy "normál" cég összekapcsolásával kedvezményes adózás mellett a költségeket is elszámolják. Túlzásnak tartja viszont azt, hogy a kormány az idei 100 milliárd forinttal szemben jövőre 153 milliárd forint bevételt vár ettől az intézkedéstől.
Béres Molnár Gergely szerint el kell dönteni, hogy a gazdaság irányítás mit szeretne, illetve mit tud kezdeni a kisvállalkozásokkal. „Verbális támogatással semmit, egy kiszámíthatatlan adópolitikával csak rontani lehet a helyzetükön” – hangsúlyozta.