A következő tíz kérdést fontos feltennünk a hálózat korábbi átvevőinek:
1. Elégedett az átadóval? Kérjük meg őket, hogy fejtsék ki, miért elégedettek vagy elégedetlenek a rendszergazdával.
Mire legyünk elsősorban kíváncsiak? Vajon az átadó a szerződésben foglaltaknak megfelelően eleget tesz-e az átvevővel szembeni kötelezettségeinek? Betartja-e a továbbképzésre, beszerzésre, marketingre, reklámra, termékfejlesztésre vállalt ígéreteit?
2. Mennyi időbe telt, amíg a befektetés megtérült?
A vállalkozás egyik alapkérdése: képesek vagyunk-e fenntartani magunkat, amíg az üzletből származó haszonhoz nem jutunk? Tisztázni kell, az átadó által készített üzleti terv, a termékek és szolgáltatások ár-érték arányában megfelelőek-e a fogyasztóknak. Érdeklődjünk "sorstársunknál", hogy az üzleti terv szerint alakult-e a bevétele.
3. Mennyi a haszon megközelítőleg, és ez megfelel-e az elvárásainknak?
Nem könnyű arról faggatni valakit, hogy mennyit keres, de aligha kerülhetjük el hosszú távú pénzügyi befektetés esetén. Rá kell kérdezni, hogy a vállalkozás fenntartási volumenétől és költségétől függően az árbevétel fedezi-e a felmerülő költségeket és az átadó felé vállalt kötelezettségeket (pl. a forgalmi jutalékot, reklám-hozzájárulást).
4. A rendszergazda pontosan méri-e fel, mennyi pénzre van szükség a vállalkozás üzemeltetéséhez?
Tisztázni kell, hogy a forgalmazott termékek beszerzésére, előállítására vagy a kínált szolgáltatásokra fordított költségek arányban állnak-e a működési feltételekkel. Vannak-e a szerződésben foglaltakon túli további költségek?
5. Alapos volt-e a rendszergazda által nyújtott képzés, és megfelelően felkészítette-e az átvevőt a vállalkozás működtetésére?
A vállakozás sikerességét meghatározza, hogy a vállakozó a mindennapi tevékenységét gördülékenyen tudja-e végezni, a szakmai kihívásokra megfelelően tud-e reagálni.
6. Felmerültek-e váratlan költségek és rejtett franchise-díjak? Ha igen, milyenek?
Számos esetben a rendszergazdák az átvevői szerződésben nem térnek ki pl. a helyi reklámköltségekre, csak a franchise-díjat, a royalty-t és a minimális beruházási tőkeigényt határozzák meg. Miközben pénzbe kerülhet még pl. a továbbképzés, a helyi reklám és a marketing is.
7. Kellően nagy-e a partner kizárólagos területe ahhoz, hogy elérje a céljait?
Az átadó lakosságszám vagy az adott terület kiterjedése alapján határozza meg az átvevői kizárólagosság nagyságát. Fontos tudni, hogy egy már működő egység vezetője hogyan értékeli, az ő szolgáltatási területének mérete garantálja-e cége megnyugtató jövedelmezőségét.
8. Vannak-e megkötések az árusított, illetve a használt termékekre vonatkozóan? Kijelölt forgalmazóval kell-e dolgozni?
A szerződésben előírt forgalmazói kör megfelelő-e a jövedelmező működéshez? Értékes információkhoz juthatunk, ha rákérdezünk, milyen más forgalmazókkal vette fel a kapcsolatot az átvevő.
9. A rendszergazda valóban annyi segítséget nyújt-e a reklámozásban, amennyit a szerződésben vállal az átadó?
Tisztázni kell, a reklám-hozzájárulási díjból vagy a forgalmi jutalékból visszaforgatott regionális, országos vagy helyi reklámkampány megfelelő számú ügyfelet, látogatót, vásárlót vonz az átvevő számára. A cél, hogy a vendég, ügyfél, kliens a piackutatások során felmért, elemzett adatok alapján a rendszert egyértelműen tudja azonosítani a bevezetett márkanévvel.
10. Milyen üzleti tapasztalatokkal, tudással és képességekkel kell rendelkeznünk a rendszerhez való csatlakozáshoz?
A rendszer sikeres működtetéséhez az átvevőnek általában megfelelő a szakmai képesítéssel kell rendelkeznie. Vannak azonban olyan rendszerek is, amelyek nem igényelnek szakmai előképzést. Ezekben az esetekben az átadó általában javaslatot tesz, hogy az átevőnek milyen képességekkel érdemes rendelkeznie, mint például jó szervezőkészség, nyitott személyiség.
Mandel Katalin
www.dakexpo.hu