Alig egy hónapja egymilliárd forinttal sújtotta a MÁV Zrt.-t, mivel az visszaélt gazdasági erőfölényével. A korábban monopolhelyzetet élvező vállalat a vasúti piacnyitás után indokolatlanul és jogszerűtlenül korlátozta az újonnan megjelenő vállalkozások üzleti lehetőségeit. Júniusban kartellező informatikai cégeket – az ISH, a SAP és az IBM Magyarország Kft.-t – kötelezett a GVH 1,5 milliárd forintos versenyfelügyeleti pénzbüntetés megfizetésére. A vállalkozások összejátszottak az egyetemek által kiírt közbeszerzési eljárások elnyeréséért.
Mindez egyértelműen jelzi a GVH következetesen komoly bírságolási gyakorlatát. Tóth Tihamér, a versenytanács elnöke utalt arra, hogy a hivatal az utóbbi években alapvetően kartellügyekben alkalmazott súlyos szankciókat. Az eddigi legnagyobb – hétmilliárd forintot meghaladó – bírságösszeget éppen két éve, az emlékezetes autópálya-kartell miatt szabta ki.
Jó ideje azonban már a fogyasztót megtévesztő cégek is érzékelhetik a növekvő versenyhatósági szigort. Ennek egyik oka, hogy hosszú évek óta hasonló ügyek, ismétlődő jogsértések kerülnek a versenytanács elé, vagyis az eddigi büntetéseknek nem volt elegendő visszatartó erejük.
Ezért ma komolyabb szankciókra számíthatnak a fogyasztót megtévesztő vállalkozások, különösen a visszaesők. Még az év elején fogyasztói ügyekben rekordösszegű bírsággal, 257 millió forinttal büntette a versenytanács a Colgate Palmolive Magyarország Kft.-t. A cég televíziós hirdetéseiben azt sugallta, hogy fogkrémei hatásosabbak a többinél. Ugyancsak súlyos árat fizethet a fogyasztót megtévesztő magatartásáért a Tesco: márciusban még „csak” 36 millió, júliusban már 100 millió forintot szabott ki rá a versenytanács, mert egyes akciós reklámkiadványaiban több termékét nem a valóságnak megfelelő adatokkal hirdette. A tanács ceruzája azért fogott ilyen vastagon, mert ez volt a kilencedik elmarasztaló határozata az áruházlánccal szemben.
Az EU-bizottság alapvetően megreformálta a bírságkiszabási közleményét, ami hatással lehet Magyarországra is. Az uniós fejlemények tükrében nem kizárt a magyar gyakorlat további szigorodása – mondta Tóth Tihamér. Ám a bírságnak határt szab a versenytörvény: az összeg nem lehet magasabb a vállalkozás – csoportszinten számított – forgalmának tíz százalékánál.
Mindez egyértelműen jelzi a GVH következetesen komoly bírságolási gyakorlatát. Tóth Tihamér, a versenytanács elnöke utalt arra, hogy a hivatal az utóbbi években alapvetően kartellügyekben alkalmazott súlyos szankciókat. Az eddigi legnagyobb – hétmilliárd forintot meghaladó – bírságösszeget éppen két éve, az emlékezetes autópálya-kartell miatt szabta ki.
Jó ideje azonban már a fogyasztót megtévesztő cégek is érzékelhetik a növekvő versenyhatósági szigort. Ennek egyik oka, hogy hosszú évek óta hasonló ügyek, ismétlődő jogsértések kerülnek a versenytanács elé, vagyis az eddigi büntetéseknek nem volt elegendő visszatartó erejük.
Ezért ma komolyabb szankciókra számíthatnak a fogyasztót megtévesztő vállalkozások, különösen a visszaesők. Még az év elején fogyasztói ügyekben rekordösszegű bírsággal, 257 millió forinttal büntette a versenytanács a Colgate Palmolive Magyarország Kft.-t. A cég televíziós hirdetéseiben azt sugallta, hogy fogkrémei hatásosabbak a többinél. Ugyancsak súlyos árat fizethet a fogyasztót megtévesztő magatartásáért a Tesco: márciusban még „csak” 36 millió, júliusban már 100 millió forintot szabott ki rá a versenytanács, mert egyes akciós reklámkiadványaiban több termékét nem a valóságnak megfelelő adatokkal hirdette. A tanács ceruzája azért fogott ilyen vastagon, mert ez volt a kilencedik elmarasztaló határozata az áruházlánccal szemben.
Az EU-bizottság alapvetően megreformálta a bírságkiszabási közleményét, ami hatással lehet Magyarországra is. Az uniós fejlemények tükrében nem kizárt a magyar gyakorlat további szigorodása – mondta Tóth Tihamér. Ám a bírságnak határt szab a versenytörvény: az összeg nem lehet magasabb a vállalkozás – csoportszinten számított – forgalmának tíz százalékánál.