Szeptembertől az egyéni vállalkozóknak, s a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjainak is a minimálbér kétszerese után kell fizetniük a járulékokat. Eszerint a jövő hónaptól legalább 125 ezer, januártól pedig 131 ezer forint után adóznak. A legrosszabb helyzetben az evások vannak, akik nemcsak többet, de 10 százalékkal magasabb adókulccsal is kénytelenek fizetni. Igaz ez a módosítás nem szeptembertől, hanem csak egy hónappal később lép hatályba. Ennek megfelelően szeptemberben mimimum 147 ezer forint, januártól pedig legalább 175 ezer forint bevétellel kell rendelkezniük.
A jogszabály ugyanis azon a törvényi vélelmen alapszik, hogy az evásoknak nincs költségük, tehát a bevételből csak az adót (az EVA-t) kell megfizetni, levonni, és a maradék a tényleges jövedelem. Alkotmányossági szempontból ugyan aggályosnak tűnhet, hogy a jogalkotó – a valóságtól általában eltérően – esetükben nulla költségszinttel számolt.
Akinek jövedelme, illetve bevétele a minimum járulékalap megfizetéséhez szükséges összeg alatti, az október 12-ig kérhet felmentést az adóhatóságtól. Ugyanúgy vonatkozik ez olyan magánszemélyre, aki kiváltja a vállalkozói igazolványát, vagy egy olyan vállalkozásra, amely bejárónőt, takarítónőt, kertészt alkalmaz, és ezáltal foglalkoztatóvá válik, de nem tudja megfizetni a járulékot a minimumszint után.
Az adózó a dupla járulékfizetést viszont csak abban az esetben kerülheti el, ha átmegy az APEH ellenőrzésen. Ilyenkor a hivatal vizsgálhatja, hogy a magányszemély a bevallott jövedelemből fedezni tudja-e életvitelét, kiadásait, hiteltörlesztéseit, vagyongyarapodását. Ellenkező esetben az APEH komoly bírságot, késedelmi pótlékot szabhat ki. Bejelentés előtt célszerű felmérnie az adózónak, hogy mit kockáztat egy esetleges adóellenőrzéssel.
Amennyiben a bejelentés jogos, s az adóhatóság ezt meg is állapítja, jelentős többletteher hárul majd a könyvelőkre is. Ha ugyanis az adózó jövedelme alacsonyabb a mindenkori járulékminimumnál, azt a könyvelőnek 15 napon belül be kell jelenteni. Kijelentenie az adózót akkor kell, ha jövedelme korábban nem érte el a járulékminimumot -, de időközben felemelték a bérét, és így már eléri vagy meghaladja azt.
A minimális járulékalapot csak a biztosítottra és az alkalmazottjára terjesztették ki, tehát a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakra nem vonatkozik az előírás. Kivételes helyzetben vannak a tételes átalányadózók, illetve a mezőgazdasági őstermelők, akiknek csak a mindenkori havi minimálbér után kell fizetniük a járulékokat. Az előbbi csoportba olyan kevés adózó tartozik, hogy a minimum járulékalap befizetése a tevékenységi kör megszűnését idézhette volna elő.
Az úgynevezett többes jogviszony esetén az egyéni vállalkozónak, illetve a társas vállalkozó személyesen közreműködő tagjának a valódi jövedelem után kell fizetnie, de csak abban az esetben, ha legalább heti 36 órás munkaviszonya van, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A tényleges jövedelemre viszont a teljes járulékot meg kell fizetni, egyedül a 2 százalék pénzbeni hozzájárulás nem kötelező.
Szeptember 1-től a foglalkoztatót terhelő 29 százalék tb-járulék ugyan változatlan marad, de három részre oszlik a 18 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék. A jövőben nemcsak nyugdíjbiztosítási, s egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, hanem az utóbbit 2 részletben 7 százalék természetbeni, illetve 4 százalék pénzbeni egészségbiztosítási járulékként kell befizetni. Január 1-től a 18 százalék nyugdíjbiztosítást 21 százalékra emelik, a 11 százalékos egészségbiztosítást pedig 8 százalékra csökkentik (5+3 százalékos megoszlásban).
A munkavállalónál ugyanígy pénzbeni és nem pénzbeni részre osztják az egyéni járulékfizetést. A pénzbeni rész fedezi a táppénzzel kapcsolatos, s az egyéb kiadásokat, a természetbeni rész pedig az orvosi, kórházi, baleseti ellátással kapcsolatos egészségügyi költségeket. Ezek alapján a dolgozótól szeptember 1-től az eddigi 4 helyett 6 százalék egészségbiztosítási járulékot kell levonni (4 százalék természetbeni + 2 százalék pénzbeni hozzájárulást), míg január 1-től már 7 százalékot (4+3).
Emiatt a kiegészítő tevékenységet folytató, azaz nyugdíjas vállalkozó nemcsak azért jár rosszul, mert a nyugdíja a jövőben az adósávot növelheti, azaz összeadódik a vállalkozói jövedelemmel. Emellett fizetnie kell majd az egészségbiztosítási járulékból is a természetbeni részt, azaz a 4 százalékot. Az indoklás szerint a nyugdíjas táppénzre nem jogosult, de igénybe veszi, vagy legalább is veheti az orvosi, kórházi ellátásokat.
További változás még a kiegészítő tevékenységet folytatóknál, hogy az 5 százalékos baleseti járulék szeptember 1-től 10, majd január 1-től 16 százalék lesz, s a neve is megváltozik „egészségügyi szolgáltatási járulék”-ra. Azoknál az evásoknál, akik többes jogviszonyban vállalkoznak, azaz van más főfoglalkozásuk is, ott marad az eva-alap, azaz a bevétel 4 százaléka, s a járulékalap és az után kell megfizetniük a társadalombiztosítási járulékot.
Az egészségügyi hozzájárulás, más néven EHO sajnos továbbra is megmarad, azaz havi 1950, vagy napi 65 forint. A tőkejövedelmek utáni EHO a kezdeti 4 százalékról január 1-től 14 százalékra nő. Nagyon fontos változás, hogy az ingatlan bérbeadóknál az 1 millió forintot meghaladó bérleti díj után is ez a szabály lép életbe, azaz ők is 14 százalékot fizetnek majd a bérleti díj után.
A járulékszabályok változásai a nyugdíjasokat és az evásokat érintik a legrosszabbul. Közülük várhatóan többen megpróbálják majd megtalálni a kiskapukat. Lesz, aki négy órában foglalkoztatja majd az alkalmazottait, hogy ne kelljen több járulékot fizetnie utána. Mások várhatóan főleg alkalmi munkavállalókat alkalmaznak annak érdekében, hogy elkerüljék az adózást.