Tízezer vagyonosodási vizsgálatot ígér az APEH jövőre

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

A kormány megbízta az adóhivatalt, hogy a következő évben évi 10 ezer vagyonosodási vizsgálatot végezzen. Az APEH veszi át jövőre az illeték kiszabásával, megfizetésével és behajtásával összefüggő feladatokat, és ezzel együtt megszűnnek az illetékhivatalok.

Vagyonszerzés

Vagyonszerzésnek az minősül, ha valaki megszerzi az adott ingatlan vagy egyéb érték használati vagy rendelkezési jogát, továbbá, ha a vizsgált adózó bank-, vagy értékpapírszámláján valamilyen összeget jóváírnak. Az adóhatóság ezeknek a dokumentumoknak a birtokában csak azt vizsgálhatja, hogy megfelelnek-e a valóságnak.

A vagyonosodási vizsgálat nem vagyonadóztatás, hanem a személyi jövedelemadó vizsgálat egyik formája. Az adóhatóság ilyenkor elsősorban azt ellenőrzi, hogy az adózó magánszemély, családja, illetve az érdekében nyilatkozó személy elévülési időszakon belül felhalmozódott jövedelme arányos-e a kiadásaival, illetve a bevallásában leírt összeggel. Ehhez az APEH vagyonmérleget állít fel, és összeveti az adott időszakban teljesített kiadásokat az adózó által megjelölt időszakban szerzett és adózott jövedelmével.

Az ilyen ellenőrzéseknél általában azokat veszik górcső alá, akik láthatóan többet költenek, mint amennyi jövedelmet bevallanak. Az adóhatóság tudja, hogy ki, milyen ingatlan, gépjármű után fizetett illetéket. Ezeket az adatokat pedig nagy valószínűséggel használja majd az APEH akkor, amikor kiválasztja a vagyonosodási vizsgálat alanyait.
 
Általános tévhit, hogy csak az elévülési időn belül indíthat ellenőrzést az adóhatóság. Abban az esetben, ha az adózó bizonyítékairól az APEH megállapítja, hogy valósak, akkor a vizsgálat nem terjedhet ki az elévülési idő előtti időszakra. Amennyiben azonban az adóhatóság szerint nem helytállóak a bemutatott bizonylatok, akkor az öt évnél régebbi jövedelemből szerzett vagyongyarapodásra is kiterjedhet a vizsgálat. A vizsgálat az elévülést megelőző időszakra megállapításokat, szankciót nem tartalmazhat.

Közhiteles nyilvántartással kell igazolni azt, ha valaki az ötéves elévülési időn túl szerzett jövedelmet jelöl meg vagyongyarapodása alapjául. Az elévülési idő előtti vagyongyarapodás csak közhiteles nyilvántartással, jogerős bírósági vagy hatósági határozattal, bankszámlák és az értékszámlák kivonataival igazolható. Közhiteles nyilvántartásnak számít az ingatlan-, a földhasználati-, a zálogjogi- és a gépjármű-nyilvántartás. Különösen fontos tudni, hogy a kölcsönszerződések esetében a kölcsönbeadónál célvizsgálatot végez az adóhatóság. Ennek keretében megvizsgálja, hogy a kölcsönbeadó bevallott jövedelme elég forrást biztosíthat-e a kölcsönbeadásra.

Az adóhatóság elsődleges célja az, hogy az adózók önkéntesen tegyenek eleget adókötelezettségüknek. Ennek legális formája az önellenőrzés. Az APEH nemcsak értesítheti az adózót, hanem joga van banki folyószámlái adatait lekérdezni, valamint a már megszűnt folyószámla adatokat is kérheti. Az ellenőrzés során megállapított hiányosság miatt az adóhivatal bírságot szabhat ki: az adóhiány 50 százaléka után adóbírságot, a meg nem fizetett adó után késedelmi pótlékot is kell fizetni. Indokolt esetben a büntető feljelentést is tehet adócsalás miatt. A feljelentésről adózó először csak akkor értesül, amikor gyanúsítottként is kihallgatják. A bíróság bizonyítékként elsősorban az írásbeli dokumentumot fogadja el.
 
Dr. Marosi Andrea

Hozzászólások