Rövid távon nem megoldás az adócsökkentés

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Noha Magyarország alacsony, 16 százalékos társaságiadó-kulcsával éveken át a régió éllovasa volt, a társas vállalkozások 4 százalékos különadójának bevezetésével – a nemzetközi trenddel szemben – nálunk lényegében idén szeptembertől 20 százalékra nőtt a társaságok adóterhe. Rövid távon nem megoldás az adócsökkentés, helyette a közvetett adók növelésére van szükség - derül ki a felmérésből.

Társasági adókulcs-változások

Az elmúlt 14 évben társasági adó kulcsa a vizsgált országokban átlagosan 38 százalékról 27,1 százalékra csökkent. A KPMG nagyobb régiók szerint is értékelte az adóteher változását, így az OECD, a G7-ek, az EU országaiban, valamint az ázsiai-csendes óceáni térség és Latin-Amerika 19-19 államában. 2006-ban az átlagos adókulcs a G7-ek országaiban a legmagasabb (36,5 százalék), és az Európai Unió tagállamaiban a legalacsonyabb (25,7 százalék).

„A nemzetközi trenddel szemben  Magyarországon nő a társaságok adóterhe – noha az ország éveken át a régió legalacsonyabb, 16 százalékos adókulcsával vonzotta a befektetőket, most a társas vállalkozások 4 százalékos különadójának bevezetésével az adóteher lényegében 20 százalékra nő” – hangsúlyozta Mike Glover, a magyarországi KPMG adóosztályának vezetője. Szerinte a befektetők számára az alacsony adótehernél egyre fontosabbá válik, ha egy ország adórendszere valóban vállalkozóbarát, átlátható és kiszámítható. Glover.

A KPMG felmérése szerint az adócsökkentés önmagában nem elégséges a tartós gazdasági sikerhez. Hosszabb távon az adócsökkentés a külföldi beruházások és a gazdaság bővüléséhez  vezet. Rövid és közép távon ugyanakkor gyakran szükség van olyan lépésekre, amelyek ellensúlyozzák az alacsonyabb kulcsok okozta kisebb adóbevételt – ilyen lehet a kiadások hatékonyságának javítása, vagy az egyéb bevételi források – például a közvetett adók – arányának növelése.

Néhány kormány a kedvező adórendszer kialakítását ötvözi az adózók körének szélesítésével, kiiktatva mind több, az adóelkerülést lehetővé tevő kiskaput. Ezt a stratégiát követték a skandináv államok és Írország, és egyre többen alkalmazzák a kelet-és közép európai régió államaiban is, továbbá az új német kormány adóreformja is épít e tapasztalatokra. Az adóbevételek konszolidálását jelenheti a transzferárképzési szabályok hatékony alkalmazása is, valamint a közvetlen és közvetett adók arányának átértékelése. A KPMG tanulmánya igazolja, hogy még a magas közvetlen adókat alkalmazó országok is egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a közvetett adókból származó bevételekre.

A közlekedés, a kommunikáció és a kereskedelmi kapcsolatok bővülésével a társaságok számára világszerte egyre egyszerűbb működésüket áthelyezni oda, ahol az erőforrások, a munkaerő, a pénzügyi és jogi háttér, valamint a biztonság legelőnyösebb kombinációját élvezhetik. A helyi kormányok számára mindez azt jelenti, hogy a külföldi befektetőket nemcsak alacsony adókkal, hanem okosan átgondolt és nemzetközi szinten is hatékonyan kommunikált befektetőbarát gazdasági környezet biztosításával győzhetik meg arról, hogy náluk érdemes beruházniuk.  

Mike Glover szerint a társaságok számára az a gazdaságpolitika lehet vonzó, amely biztonságot és megfelelő kontrollt biztosít számukra. „A biztonság, az átláthatóság és a kiszámíthatóság ma fontosabb, mint az alacsony adóteher. Ráadásul, mivel az adóversenyben lassan eltűnnek az adókulcsok közötti különbségek, a jövőben nagyobb versenyelőnyt biztosíthat, ha egy ország adórendszere valóban vállalkozóbarát, és arra hosszabb távon is lehet építeni” – hangsúlyozta a KPMG adópartnere.

A külföldi befektetők hosszabb távú megnyeréséhez mindezt alá kell támasztani stabil jogi és gazdasági infrastruktúrával és célzott kedvezményekkel – állapítja meg nemzetközi felmérésében a KPMG, összehasonlítva a társaságiadó-kulcsok változásait az elmúlt 14 évben.