Hétfőn dönt az Alkotmánybíróság (Ab) a házipénztáradó alkotmányosságát megkérdőjelező beadványról, ez az első, amelyben döntenek a Gyurcsány-csomaghoz érkezett tucatnyi beadvány közül. A határozat hétfőn még nem lesz nyilvános, mert az aláírástól számított öt napon belül fogalmazhatják meg az alkotmánybírák az esetleges különvéleményüket. Így a testület döntését egy héttel később, november 13-án hozzák nyilvánosságra.
Mint Sereg András sajtófőnök a hvg.hu-nak elmondta a 10 aláíró bíra közül legalább hatnak kellene különvéleményt megfogalmaznia ahhoz, hogy megkérdőjelezhető legyen a bevezetendő adónem alkotmányossága. Mivel azonban a határozatot a mai aláírás előtt már négyszer egyeztették, Sereg András szinte kizártnak tartja, hogy 60 százalékos többségbe legyenek a határozatot elutasítók.
Azok a bírák, akik egyetértenek a határozattal, de másképp indokolják annak elfogadását, élhetnek párhuzamos indoklási jogukkal. Az eredményen természetesen ez sem változtatna - tette hozzá a sajtófőnök.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadókról és járadékról, a házipénztáradóról és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvények kapcsán benyújtott indítványok a három törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát kérdőjelezik meg. Ezeket a beadványokat az Ab soron kívül tárgyalja az elkövetkező két hétben, s várhatóan még novemberben aláírják mindhárom határozatot. - emlékeztetett Sereg András.
A tucatnyi indítvány ügyében eddig négy határozattervezet készült el. Ezek közül az egyik a házipénztáradóról szóló törvény kapcsán érkezett a testülethez. További két, a csomaghoz érkezett beadvány kapcsán az elkészült
előterjesztés hétfőn, illetve kedden kerül először az Ab elé. A negyedik határozattervezet ugyancsak elkészült, de még nem került a testület elé.
A többi tervezetet még nem készítette el az illetékes előadó alkotmánybíró, azok várhatóan a következő hetekben kerülhetnek majd a teljes ülés napirendjére - mondta Sereg András. Az Országgyűlés 2006. július 10-én fogadta el az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényt, amely szerint négy százalék szolidaritási különadó fizetésére kötelezik a nyereséges vállalkozásokat és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeket.
A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd ötszázalékos járulékot. Ugyanezen a napon fogadták el a házipénztáradóról szóló törvényt is, amely alapján az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra vezet be 20 százalékos adót, megakadályozva ezzel a rendellenes házipénztár-használatot. A parlament július 10-én elfogadta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt is. Ez tartalmazza többek között a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését és az általános forgalmi adó középső
kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését.
Mint Sereg András sajtófőnök a hvg.hu-nak elmondta a 10 aláíró bíra közül legalább hatnak kellene különvéleményt megfogalmaznia ahhoz, hogy megkérdőjelezhető legyen a bevezetendő adónem alkotmányossága. Mivel azonban a határozatot a mai aláírás előtt már négyszer egyeztették, Sereg András szinte kizártnak tartja, hogy 60 százalékos többségbe legyenek a határozatot elutasítók.
Azok a bírák, akik egyetértenek a határozattal, de másképp indokolják annak elfogadását, élhetnek párhuzamos indoklási jogukkal. Az eredményen természetesen ez sem változtatna - tette hozzá a sajtófőnök.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadókról és járadékról, a házipénztáradóról és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvények kapcsán benyújtott indítványok a három törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát kérdőjelezik meg. Ezeket a beadványokat az Ab soron kívül tárgyalja az elkövetkező két hétben, s várhatóan még novemberben aláírják mindhárom határozatot. - emlékeztetett Sereg András.
A tucatnyi indítvány ügyében eddig négy határozattervezet készült el. Ezek közül az egyik a házipénztáradóról szóló törvény kapcsán érkezett a testülethez. További két, a csomaghoz érkezett beadvány kapcsán az elkészült
előterjesztés hétfőn, illetve kedden kerül először az Ab elé. A negyedik határozattervezet ugyancsak elkészült, de még nem került a testület elé.
A többi tervezetet még nem készítette el az illetékes előadó alkotmánybíró, azok várhatóan a következő hetekben kerülhetnek majd a teljes ülés napirendjére - mondta Sereg András. Az Országgyűlés 2006. július 10-én fogadta el az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényt, amely szerint négy százalék szolidaritási különadó fizetésére kötelezik a nyereséges vállalkozásokat és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeket.
A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd ötszázalékos járulékot. Ugyanezen a napon fogadták el a házipénztáradóról szóló törvényt is, amely alapján az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra vezet be 20 százalékos adót, megakadályozva ezzel a rendellenes házipénztár-használatot. A parlament július 10-én elfogadta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt is. Ez tartalmazza többek között a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését és az általános forgalmi adó középső
kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését.