"Csokitőzsde" tanórán oktatta a Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait a börze rejtelmeire Simor András, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója. Közben a cég munkatársai - mintegy 150-en - a Vakok Intézetében tisztították a vizesblokkokat és az ovisok játékait, az Állatkertben segédkeztek a takarmány-előkészítésben, a VI. kerületi óvodákban és iskolákban takarítottak, valamint kézműves-foglalkozásokat tartottak a gyerekeknek.
Mindezt a június 2-ára, a Deloitte által világszerte meghirdetett Tettek Napjára időzítették a dolgozók. A hazai nyilvánosságról azonban lecsúsztak, ami mindössze egyetlen napon múlt: néhány nagyvállalat - az Ericsson, a Hewlett-Packard és a Nokia magyar cégei, a Pannon, a Richter, valamint a Tesco-Global Áruházak Zrt. - ugyanis június 1-jét kiáltotta ki a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (a nemzetközi szakirodalomban Corporate Social Responsibility, azaz CSR) napjának, amikor az akcióhoz csatlakozó rádiók és televíziók - szokásuktól eltérően - hírműsoraikban számoltak be az üzleti világ hasonló akcióiról.
"Abszurd a helyzet: ha egy politikus kimegy egy játszótérépítésre, azonnal hírt ad róla a média, ám ha egy cég anyagilag támogat valamilyen nemes célt, arról tilos megemlékezni a híradásokban" - kommentálta az általa üdvözölt kezdeményezést a HVG-nek Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány igazgatója. A jótettüket példaként a többi cég elé tárni kívánó vállalatok körében legutóbb az okozott felhorkanást, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tavaly több mint 7 millió forintra büntette meg az RTL Klubot működtető Magyar RTL Rt.-t, amiért hírműsorában a 2001-ben autóbalesetben elhunyt munkatársáról elnevezett Hégető Honorka Alapítvány pályázatának ismertetésénél "az alapítvány fő támogatója a Pannon GSM" szövegrészt közzétette. Az ORTT szerint ugyanis ezzel megsértette a burkolt reklámozás tilalmát.
"Más hasonló esetekben is felsoroltuk a támogatókat, hiszen az nem törvénysértő, és nem is bírságolt korábban burkolt reklámozás miatt az ORTT" - kommentálta a határozatot a HVG-nek Kotroczó Róbert hírigazgató, hozzátéve, hogy a büntetés miatt bírósághoz fordultak. Az ORTT-nek nincs kialakult álláspontja a CSR-akciók megjelenítéséről - ismerte el Bencsik Márta, a testület jogásza -, ám ezt hiába is várják el tőle a cégek. "Amióta tavaly az Alkotmánybíróság jogszabályellenesnek minősítette az ORTT-nek a vételkörzetek meghatározásáról kiadott állásfoglalását, mondván, a testületnek nincs joga arra, hogy normajellegű szabályozást dolgozzon ki, óvatosak vagyunk" - magyarázta Bencsik. Egyes szakértők mindeközben úgy vélik, a tavalyi bírság nem volt véletlen; ahogy 2000-ben az internetes tartalmat próbálta szabályozás alá vonni az akkor még Körmendy-Ékes Judit vezette testület, most ismét hatalma kiterjesztésére tett egy kísérletet.
Jól példázza az ORTT reakciója, hogy a CSR-t ma Magyarországon főleg a publicitás eszközének tekintik. "Érthető, hogy fontos motiváló tényező a cégeknek, ha jótékonysági akciójuk nyilvánosságra kerül, ám az igazán jó CSR-programok nem csupán a médiának szólnak" - fogalmazott a HVG-nek Szűcs Ervin, a Weber Shandwick Politikai és Kommunikációs Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Más ellentmondások is tarkítják a helyzetet: miközben a Tesco világgá szeretné kürtölni, hogy támogatásával a Mosoly Alapítvány az idén négy turnusban száz daganatos és száz cukorbeteg gyereknek adott lehetőséget arra, hogy részt vegyen a Bátor Tábor rekreációs programján, a céget egy héttel korábban azért marasztalta el jogerősen a bíróság, mert zalaegerszegi áruháza nem vett fel egy roma férfit alkalmazottai közé.
"Egy cég CSR-programjának hitelesnek kell lennie" - mutatott rá a HVG-nek Braun Róbert, a CSR-tanácsadással foglalkozó Braun&Partners Communications Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy felmérések szerint a magyar fogyasztóknak ma már mintegy a fele hajlandó többet fizetni egy termékért, ha annak gyártója valamilyen társadalmi értéket képvisel, például egészséges élelmiszereket állít elő, vagy csökkent munkaképességűeket alkalmaz. Még úgy is, hogy Magyarországon ma még nem jelölik a felelős módon gyártott termékeket, pedig a márciusban elfogadott kormányhatározatban erre megszabott határidő május végén lejárt. Alig egy tucat cég készített valamiféle CSR-jelentést, holott ma már a magyar számviteli törvény is előírja - az Európai Bizottság kezdeményezésére, 2005 óta -, hogy a közepes és nagyvállalatoknak a pénzügyi eredményekről szóló jelentések mellett CSR-tevékenységükről is számot kell adniuk, ha egyáltalán van ilyen.
Mindemellett ma már a méltánylandó akciók között is lehet szemezgetni: pénzbeli adományokkal különböző alapítványokat, kórházakat támogat a Nestlé Hungária Kft., amely Fülharmóniák című "vidám zeneóráin" immár öt éve igyekszik megismertetni az iskolás gyerekeket a klasszikus zenével, az egészségtudatosabb életvitelhez pedig Életmód Központja ad tanácsokat interneten és telefonon. Százmillió forintos nagyságrendű készpénzadományai mellett hasonló összeget költ szolgáltatásban, illetve természetben nyújtott támogatásokra a tavaly hároméves, százoldalas fenntarthatósági stratégiát megjelentetett Magyar Telekom Rt., és szintúgy több százmillió forintnyi adományt oszt szét egyebek között a Fejér megyei egészségügyi és kulturális intézmények között az Alcoa Csoport. A Henkel Magyarország Kft. pedig - szintén évi 10 millió forintos adományai mellett - első magyarországi vállalatként csatlakozott tavaly az EU közlekedésbiztonsági chartájához, és 50 ezer fényvisszaverő prizmát osztott szét iskolás gyerekeknek.
G. TÓTH ILDA