Evaváltozások

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
HVG

Sokak számára elveszítette varázserejét az egyszerűsített vállalkozói adó az októbertől emelkedő teher miatt, mégis lehetnek, akiknek továbbra is megéri evázni.

Morognak az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva) választók, mert úgy vélik, leginkább őket sújtják a stabilizációs intézkedések. Tény: nincs egyetlen más adónem, ahol ilyen mértékben, azaz kétharmadával (15-ről 25 százalékra) nőne az adóteher. Kétségtelen viszont, hogy jelenleg ez a legelőnyösebb adózási forma, növekvő népszerűségét jellemzi, hogy a 2005. évi 98 ezerről 2006-ra 110 ezerre duzzadt az evások tábora.

Vonzereje a minimális papírmunka mellett egyebek közt abban van, hogy az általános forgalmi adóval (áfa) növelt bruttó bevétel után kell fizetni az adót, míg a társasági adó meghatározásánál a nettó árbevétel a kiindulópont, más kérdés, hogy az utóbbinál levonható a beszerzések áfája - hangsúlyozta a HVG-nek Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke.

Az előnyös adóterhelésre jellemző, hogy míg munkaviszonyban évi 2-4-10 millió forintos bruttó jövedelem esetén 100 forint munkáltatói költségből 48,56-42,88-42,19 forint marad a munkavállalónál, ugyanilyen feltételekkel egy evás markát megbízója minden 100 forintjából 79,04-89,92-96,45 forint üti.

Az evásnál ez az adat már tartalmazza a minimálbér utáni járulékokat, de a többi költséget nem. Az utóbbi egyébként az evásoknál jellemzően alacsony hányad, máskülönben nem is választanák ezt az adózást a tételes költségelszámolás helyett. Az eva 2003. évi indulásakor egyébként az olyan kisvállalkozások számára érte meg az evázás, akik bevételüknek legalább a 64 százalékát nem tudták költségként elszámolni.

Aki túl magasnak találja az eva október 1-jétől érvényes új kulcsát, megteheti - akár egyéni, akár társas vállalkozó -, hogy visszatér az általános szabályok, vagyis a személyi jövedelemadó (szja), illetve a társasági adó szerinti adózáshoz. Ezt legkésőbb szeptember 15-éig kell személyesen, postán vagy elektronikusan a szokásos változásbejelentő nyomtatványon az adóhatóság tudomására hozni.

Hogyan jelentkezzünk ki az eva alól? (Oldaltörés)

A nyomtatványra be kell írni a kijelentkezés hatálybalépésének dátumát, ami mindenkinél kizárólag szeptember 30-a lehet. Ha valaki lekési a határidőt, hiába terjeszt elő a késlekedésre igazolási kérelmet, az idén már mindenképpen evás marad, legközelebb majd decemberben jelentkezhet ki - év végi hatállyal - az eva alól. Ugyanakkor ha valaki elkapkodta évközi kilépését, szeptember 15-éig visszavonhatja döntését, vagyis továbbra is evázhat. A változásbejelentőn azt is jelezni kell, hogy a volt evás áfaalany, illetve tárgyi vagy alanyi áfamentes lesz-e. A kilépőknek október 30-áig bevallást kell készíteniük, amelyben el kell számolniuk az evás időszak adójáról és járulékairól.

Érdemes alaposan fontolóra venni a döntést, a kilépő ugyanis a következő négy évben nem választhatja az evát. Kalkulálni kell azzal is, hogy a társasági adó alanyaként szeptembertől 4 százalékos különadót is kell fizetni. Kivéve, ha a volt evás társasági adózóként veszteséges lesz, ilyenkor viszont - azon túl, hogy a hirtelen mínusz feltűnhet az adóhatóságnak - bejön az úgynevezett elvárt jövedelem utáni adó. Ha az szja szerint adózik a volt evás egyéni vállalkozó, jövő januártól a magánszemélyek 4 százalékos különadója terhelheti.

Megalapozott döntést az hozhat, aki nagyjából tisztában van költségeivel. Ezt azonban a bevételi nyilvántartást vezető evások egyáltalán nem tudhatják, hiszen költségeikről nem kell számlát gyűjteniük. Most saját használatra mégis érdemes összegezni a kiadásokat. Így például az egyéni egészségbiztosítási járulék mértékének szeptember 1-jei 2 százalékpontos növekedését is, bár az evásra és nem evásra egyaránt kötelező lesz. Kinek-kinek magának kell eldöntenie, miként kalkulál az úgynevezett minimum-járulékalappal, ami szeptembertől havonta 125 ezer, jövő januártól pedig 131 ezer forint. Elvben ez után kell majd fizetni a társadalombiztosítási és az egyéni járulékokat, a gyakorlatban azonban lehetséges alacsonyabb összeg - de legalább a minimálbér - után is.

De csak akkor, ha az adózó (evás és nem evás egyaránt) bejelenti az adóhatóságnak, hogy nála a tényleges járulékalap nem éri el a 125 ezer (131 ezer) forintot. Ezzel persze felhívja magára az adórevizorok figyelmét, akik ellenőrizhetik, a bejelentés megfelel-e a valóságnak. A valóságot és a bejelentést azonban a kizárólag bevételi nyilvántartást vezető evásoknál lehetetlen összevetni. A Pénzügyminisztérium kalkulációi szerint egyébként egy társas vállalkozó esetében 50 százalékos bevételarányos költséghányad alatt kifizetődőbb az eva, fölötte viszont a társasági adózást érdemesebb választani (lásd táblázatunkat).

Evásnak maradni (Oldaltörés)

Ha valaki megmarad evásnak, teljes évi adóját az adókulcs évközi módosítása miatt kétféleképpen határozhatja meg. Az egyik lehetőség, hogy külön-külön kiszámítja a mostani 15 százalékos kulccsal az első három negyedév, illetve a megemelt 25 százalékossal az utolsó negyedév bevételei után az adót. De teheti azt is, hogy arányosítja bevételeit, azaz az éves teljes bevétel után 15 százalék, a bevétel egynegyede után pedig további 10 százalék adót fizet. Ezt ráér az éves bevételi adatok ismeretében eldönteni, vagyis mindenképpen a számára kedvezőbbet választhatja.

Az evában maradóknak azzal a számukra új szabállyal is számolniuk kell, hogy az eddig befizetett negyedévi adóelőlegeket (ugyanúgy, mint más adózóknál) december 20-áig ki kell egészíteniük az éves várható fizetendő adóra. (Korábban az evás egyéni vállalkozóknak és bevételi nyilvántartást vezető cégeknek február 15-éig, a kettős könyvvezetésűeknek pedig május 31-éig kellett rendezni a negyedik negyedévi, illetve az éves adót.)

Valószínűsíthető, hogy 2007-re újonnan már kevesen csatlakoznak az evásokhoz. Ennek oka, hogy esetükben a bevételi nyilvántartást választó betéti és közkereseti társaságok házipénztárában lévő összegei utáni osztalékadót kiváltó adó mértéke 20-ról 25 százalékra emelkedik. Ezt a jelenlegi szabályok szerint változatlanul három év alatt kell megfizetni. Ezek a kondíciók azonban nem versenyképesek a társasági adó hatálya alá tartozók amnesztiájával, ahol is a házipénztár (ha van rá elegendő eredménytartalék) szuperkedvezménnyel, öt év alatt részletekben kifizethető 10 százalékos osztalékadóval nullázható le.

MOLNÁR PATRÍCIA