Morognak az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva) választók, mert úgy vélik, leginkább őket sújtják a stabilizációs intézkedések. Tény: nincs egyetlen más adónem, ahol ilyen mértékben, azaz kétharmadával (15-ről 25 százalékra) nőne az adóteher. Kétségtelen viszont, hogy jelenleg ez a legelőnyösebb adózási forma, növekvő népszerűségét jellemzi, hogy a 2005. évi 98 ezerről 2006-ra 110 ezerre duzzadt az evások tábora.
Vonzereje a minimális papírmunka mellett egyebek közt abban van, hogy az általános forgalmi adóval (áfa) növelt bruttó bevétel után kell fizetni az adót, míg a társasági adó meghatározásánál a nettó árbevétel a kiindulópont, más kérdés, hogy az utóbbinál levonható a beszerzések áfája - hangsúlyozta a HVG-nek Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke.
Az előnyös adóterhelésre jellemző, hogy míg munkaviszonyban évi 2-4-10 millió forintos bruttó jövedelem esetén 100 forint munkáltatói költségből 48,56-42,88-42,19 forint marad a munkavállalónál, ugyanilyen feltételekkel egy evás markát megbízója minden 100 forintjából 79,04-89,92-96,45 forint üti.
Az evásnál ez az adat már tartalmazza a minimálbér utáni járulékokat, de a többi költséget nem. Az utóbbi egyébként az evásoknál jellemzően alacsony hányad, máskülönben nem is választanák ezt az adózást a tételes költségelszámolás helyett. Az eva 2003. évi indulásakor egyébként az olyan kisvállalkozások számára érte meg az evázás, akik bevételüknek legalább a 64 százalékát nem tudták költségként elszámolni.
Aki túl magasnak találja az eva október 1-jétől érvényes új kulcsát, megteheti - akár egyéni, akár társas vállalkozó -, hogy visszatér az általános szabályok, vagyis a személyi jövedelemadó (szja), illetve a társasági adó szerinti adózáshoz. Ezt legkésőbb szeptember 15-éig kell személyesen, postán vagy elektronikusan a szokásos változásbejelentő nyomtatványon az adóhatóság tudomására hozni.
A nyomtatványra be kell írni a kijelentkezés hatálybalépésének dátumát, ami mindenkinél kizárólag szeptember 30-a lehet. Ha valaki lekési a határidőt, hiába terjeszt elő a késlekedésre igazolási kérelmet, az idén már mindenképpen evás marad, legközelebb majd decemberben jelentkezhet ki - év végi hatállyal - az eva alól. Ugyanakkor ha valaki elkapkodta évközi kilépését, szeptember 15-éig visszavonhatja döntését, vagyis továbbra is evázhat. A változásbejelentőn azt is jelezni kell, hogy a volt evás áfaalany, illetve tárgyi vagy alanyi áfamentes lesz-e. A kilépőknek október 30-áig bevallást kell készíteniük, amelyben el kell számolniuk az evás időszak adójáról és járulékairól.
Érdemes alaposan fontolóra venni a döntést, a kilépő ugyanis a következő négy évben nem választhatja az evát. Kalkulálni kell azzal is, hogy a társasági adó alanyaként szeptembertől 4 százalékos különadót is kell fizetni. Kivéve, ha a volt evás társasági adózóként veszteséges lesz, ilyenkor viszont - azon túl, hogy a hirtelen mínusz feltűnhet az adóhatóságnak - bejön az úgynevezett elvárt jövedelem utáni adó. Ha az szja szerint adózik a volt evás egyéni vállalkozó, jövő januártól a magánszemélyek 4 százalékos különadója terhelheti.
Megalapozott döntést az hozhat, aki nagyjából tisztában van költségeivel. Ezt azonban a bevételi nyilvántartást vezető evások egyáltalán nem tudhatják, hiszen költségeikről nem kell számlát gyűjteniük. Most saját használatra mégis érdemes összegezni a kiadásokat. Így például az egyéni egészségbiztosítási járulék mértékének szeptember 1-jei 2 százalékpontos növekedését is, bár az evásra és nem evásra egyaránt kötelező lesz. Kinek-kinek magának kell eldöntenie, miként kalkulál az úgynevezett minimum-járulékalappal, ami szeptembertől havonta 125 ezer, jövő januártól pedig 131 ezer forint. Elvben ez után kell majd fizetni a társadalombiztosítási és az egyéni járulékokat, a gyakorlatban azonban lehetséges alacsonyabb összeg - de legalább a minimálbér - után is.
De csak akkor, ha az adózó (evás és nem evás egyaránt) bejelenti az adóhatóságnak, hogy nála a tényleges járulékalap nem éri el a 125 ezer (131 ezer) forintot. Ezzel persze felhívja magára az adórevizorok figyelmét, akik ellenőrizhetik, a bejelentés megfelel-e a valóságnak. A valóságot és a bejelentést azonban a kizárólag bevételi nyilvántartást vezető evásoknál lehetetlen összevetni. A Pénzügyminisztérium kalkulációi szerint egyébként egy társas vállalkozó esetében 50 százalékos bevételarányos költséghányad alatt kifizetődőbb az eva, fölötte viszont a társasági adózást érdemesebb választani (lásd táblázatunkat).
Ha valaki megmarad evásnak, teljes évi adóját az adókulcs évközi módosítása miatt kétféleképpen határozhatja meg. Az egyik lehetőség, hogy külön-külön kiszámítja a mostani 15 százalékos kulccsal az első három negyedév, illetve a megemelt 25 százalékossal az utolsó negyedév bevételei után az adót. De teheti azt is, hogy arányosítja bevételeit, azaz az éves teljes bevétel után 15 százalék, a bevétel egynegyede után pedig további 10 százalék adót fizet. Ezt ráér az éves bevételi adatok ismeretében eldönteni, vagyis mindenképpen a számára kedvezőbbet választhatja.
Az evában maradóknak azzal a számukra új szabállyal is számolniuk kell, hogy az eddig befizetett negyedévi adóelőlegeket (ugyanúgy, mint más adózóknál) december 20-áig ki kell egészíteniük az éves várható fizetendő adóra. (Korábban az evás egyéni vállalkozóknak és bevételi nyilvántartást vezető cégeknek február 15-éig, a kettős könyvvezetésűeknek pedig május 31-éig kellett rendezni a negyedik negyedévi, illetve az éves adót.)
Valószínűsíthető, hogy 2007-re újonnan már kevesen csatlakoznak az evásokhoz. Ennek oka, hogy esetükben a bevételi nyilvántartást választó betéti és közkereseti társaságok házipénztárában lévő összegei utáni osztalékadót kiváltó adó mértéke 20-ról 25 százalékra emelkedik. Ezt a jelenlegi szabályok szerint változatlanul három év alatt kell megfizetni. Ezek a kondíciók azonban nem versenyképesek a társasági adó hatálya alá tartozók amnesztiájával, ahol is a házipénztár (ha van rá elegendő eredménytartalék) szuperkedvezménnyel, öt év alatt részletekben kifizethető 10 százalékos osztalékadóval nullázható le.
MOLNÁR PATRÍCIA