A kis- és középvállalkozások idei évre tervezett IT-kiadásai a teljes üzleti szférában meghaladják ugyan az elmúlt év hasonló célú kiadásait, de a 2004. évinél kisebb növekedést vetítenek előre. A 286 milliárd forint értékű informatikai piacból 16 százalékkal a mikrovállalkozások, 24 százalékkal a 10 és 249 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozások, a fennmaradó 60 százalékkal pedig a nagyvállalatok részesednek - derül ki a BellResearch kutatócég nemrég közzétett infokommunikációs jelentéséből.
Csáki Zoltán, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének kis- és középvállalkozásokért felelős alelnöke úgy véli, a különbség nem csupán a méretből adódik, a 250 fő feletti cégek azért is költenek többet, mert komplett rendszereket használnak, például intranetportált vagy tudásmenedzsment-szoftvert. A kisebb cégek közül viszont még mindig számosan nem képesek a működésükhez szükséges valamennyi szoftvert megvásárolni, ezért gyakran illegálisan használnak néhányat. Számítógépeiket viszont kénytelenek megvásárolni, mert a finanszírozók nem igazán bíznak a kis cégekben, sem a lízing, sem a bérletbe adás nem vonzza őket - magyarázta Csáki.
Átlagosan a kis- és középvállalkozások informatikai költésének 41 százalékát a hardverbeszerzések jelentik, míg szoftverekre és IT-szolgáltatásokra egyformán 30-30 százalékot fordítanak. A vállalatméret emelkedésével a szolgáltatások aránya a hardverkiadások rovására nő, míg az 1-9 fős mikrovállalati szegmensben az IT-büdzsé közel felét eszközökre költik, és szolgáltatásokra csak az összeg negyede jut - áll a BellResearch elemzésében.
A számok azt sugallják, hogy még mindig kevés a kis- és középvállalkozások rendelkezésére álló forrás. Az okok összetettek, de a szemléletváltozás sokszor hangoztatott nehézkessége mellett a rájuk nehezedő állami terhek súlya, a folyamatos adóváltozások állnak a háttérben. A Gyurcsány-csomag következtében lassan megduplázódó kiadásoknak elsősorban az innovációs, a k+f beruházások látják majd kárát - vélik a szakértők.
A tőkehiányos cégeken idén már nem segít az EU-s támogatás sem, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) informatikai beruházásokra szánt, 2004- 2006 között lehívható 35 milliárdos kerete ugyanis kimerült. Az augusztus 11-éig beérkezett 1955 pályázatból 400 cégnek közel 9 milliárdot ítélt a GVOP menedzsmentje. Ebből 308 céggel már megkötötték a támogatási szerződést; ők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy hamarosan 25 százalék előleget is kérhetnek támogatott projektjük elindításához. Elszámolniuk elég akkor, amikor a felvett előleg és az időközi kifizetés összege eléri a megítélt támogatás 80 százalékát.
Mint a Háló megtudta, jelenleg 608 pályázat elbírálása zajlik, s közel 1000 pályázat nem jutott át a rostán. Ezeknek vagy nem volt kellően kidolgozott pénzügyi tervük, vagy nem a kiírásban feltett kérdésre válaszoltak, vagy pedig célt tévesztettek - tájékoztatta a Hálót Dzsogán József, az IT Információs Társadalom Kht. GVOP-koordinációs vezetője. Volt olyan cég, amely tartalomfejlesztés címén honlapkészítő szoftverre kért volna támogatást, de hiába. Ez ugyanis alkalmazásfejlesztésnek, és nem tartalomszolgáltatásnak minősül - közölte a koordinációs vezető. Formai hibák miatt az elbírálók nem utasítanak vissza pályázatokat, inkább visszaküldik azokat hiánypótlásra, akár többször is. A kisebb cégek elsősorban vállalatirányításban, e-businessben és tartalomfejlesztésben látnak fantáziát: jól mutatja ezt az idei évben befejezett 60 projekt is - mondta Dzsogán József.
Az e-kereskedelem, az e-közigazgatás fejlesztését, nemkülönben a széles sávú infrastuktúra bővítését várhatóan jövőre is támogatják EU-pénzekből. Kiírás egyelőre nincs még a 2007 és 2013 között lehívható uniós forrásokra, de amint jóváhagyják a második Nemzeti Fejlesztési Tervet, változik a helyzet. Dzsogán óv a túlzott kapkodástól: ha a magyar kormány idő előtt írna ki pályázatot a jövőre érkező támogatásokra, kénytelen lenne a nemzeti büdzséből fedezni a pályázatokon elnyerhető összegeket.
A pályázatok csak részben ösztönzik a kisebb cégeket informatikai beruházásaik növelésére. Az idei évre szóló IT-büdzsé kialakításában a kis- és mikrovállalati döntéshozók igen pesszimisták voltak, igaz, a tapasztalatok szerint sokszor alultervezik az összegeket. A bejelentett megszorítások további negatív hatást gyakorolhatnak a szektor informatikai költéseire - ezek tényleges nagysága a jövő év eleji adatfelvétel alapján határozható majd meg. Annyit máris tudni, hogy feltehetően lassú marad - a nemzetközi mércével mérve amúgy is lemaradó - informatikai beruházások, információtechnológiai fejlesztések üteme.