HVG |
Hát még mennyi lehet rejtve, hiszen az illetékhivatalok ellenőrzési lehetőségei szerények voltak, az illetékeket vagy önbevallás alapján, vagy - mondjuk egy hagyatéki eljárás során - más hivatalok tájékoztatása alapján állapították meg. Cégeknél, magánszemélyeknél egyaránt "fekete ló" az ajándékozás, amelyre eddig csak elvétve derült fény, pedig ez - hasonlóan az örökléshez - illetékköteles. Nem árt tudni, hogy ilyen esetekben az ötéves elévülési idő annak az évnek az utolsó napjától ketyeg, amikor az illetékköteles aktus a hatóság tudomására jut.
© Müller Judit |
Kis híján 100-200 milliárd forintos visszamenőleges sarc lett volna önmagában az illetéktörvénynek a pénzügyi salátacsomagba rejtett módosításából. Ha egy gazdasági társaság a 100 százalékban tulajdonolt leányvállalatának ingyenesen vagyont ad, azután a leánycégnek január 1-jétől ugyanolyan mértékű illetéket kell fizetni, mint ha természetes személy ajándékozná meg a gyermekét. Azaz: 18 millió forintos értékig 11 százalékot, 18 és 35 millió forint közöttinél a 18 millió fölötti részre 18 százalékot, 35 millió fölött pedig az ezt az értékhatárt meghaladó részre 21 százalékot. Ugyanez vonatkozna azokra az egymásnak ingyenesen vagyont juttató cégekre is, amelyeknek egyazon személy a tulajdonosuk.
Bár ezt sokan vitatják, a pénzügyi tárca értelmezése szerint e szabály - szigorúbb formában - az utóbbi 15 évben is hatályos volt, s értéktől függően 21 és 40 százalék közötti illetékeket rótt ki az érintett vállalkozásokra. Más kérdés, hogy ezt soha senki nem fizette be, ami fölött - tán pont a nem egyértelmű szabályozás miatt, a jogállam legnagyobb dicsőségére - a hatóságok szemet hunytak. Az APEH azonban - "hála" az adóbevallásoknak, mérlegeknek - valamennyi idetartozó vagyonátruházásra rálát. Így amint megkapja az illetékbeszedés jogát, könnyedén kiszámolhatná visszamenőlegesen e kötelezettségeket, késedelmi pótlékokkal és mulasztási bírságokkal egyetemben.
A felbolydult kedélyeket azonban megnyugtathatja az, hogy hétfőn 342 honatya megszavazta azt a módosító indítványt, amelyet az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága a múlt csütörtökön nyújtott be, s amely szerint ezt a fajta illetéket visszamenőlegesen nem vetik ki. Az amnesztiát egyébként néhány nappal korábban Veres János pénzügyminiszter is megígérte a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó cég adókonferenciáján.
"Mivel ezután a szóban forgó társaságok más technikákkal, például tőkeemeléssel oldják majd meg az ingyenes vagyonjuttatásokat, e változtatásnak nincs más értelme, mint a homályos múlt tisztázása" - szögezte le László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere. Szerinte egyébként az ingyenes vagyonjuttatások "illetékezése" jogilag sántít, mivel azok nem tartoznak a polgári törvénykönyv szerinti ajándékozások körébe. "A cégcsoport egésze ugyanis nem gazdagodik, csupán az egyik cégtől a másikhoz kerül át a vagyon" - magyarázta. Úgy tűnik, a kormányzat sem vár túl sokat a saját ötletétől, mivel ajándékozási illetékekből jövőre csupán 200 millió forintos többlettel kalkulál az idénre várható 3 milliárdos bevétel fölött.
Az illetékekből egyébként összességében 7 milliárd forinttal várnak többet az ideinél - derül ki a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatból. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint - egyes sajtóhírek ellenére - a megszorítások jegyében sem lehetetlenítik el a magyar filmgyártást: továbbra sem kell ugyanis illetéket fizetnie annak, aki tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési vagy közjóléti célra kap adományt, s idetartozik a filmkészítésre nyújtott támogatás is. "Kárpótlásként" már az idén is gazdagítja az államkasszát a gépkocsik átírási illetékének szeptember elsejétől érvényes (a motor hengerűrtartalmától függően, köbcentiméterenként 3-6 forintos, pótkocsinál pedig a maximális tömegtől függően 1500-4000 forintos) emelése.
GYENIS ÁGNES