"Ébredtél már oroszlánüvöltésre vagy gibbon énekére? Aludtál el pávák rikácsolására? Nálunk ez nem álom, hanem valóság!" - hirdeti magát a Hotel Dzsungel, amely ezzel az ígérettel csalogatja azokat, akik a tanzániai Szerengeti Nemzeti Park helyett beérik a nyíregyházi Sóstó Zoóval. A város melletti üdülőövezetben fekvő állatkert éppen egy éve nyitotta meg szállodáját, amely az évet szerény nyereséggel zárja. Az évente mintegy 3 millió látogatót vonzó, ám forráshiányos állatkertek többsége érthető módon a turizmus fellendítésében lát kitörési lehetőséget.
Az ország egyik legkisebb állatkertje, a jászberényi sem aprózza el az álmokat: a 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési periódusban egy 2,3 milliárd forintos nagyprojektet akar megvalósítani a regionális operatív program keretében. Az állatkerthez kötődő ökoturisztikai központban természetes anyagok felhasználásával építenének szállodát, amelynek az energiaszükségletét megújuló forrásokból, például napenergiával teremtenék elő, a hotel éttermében pedig a jászsági gazdálkodók biotermékeit szolgálnák fel.
A Szelíd turizmusban, vagyis a Magyar Turizmus Zrt. tematikus kampányában bízik a Budakeszi Vadaspark, amely ugyancsak több százmillió forintos beruházást készített elő. Ha meglesz a pénz, már csak engedélyeztetni kell az "ökoturisztikai terméket", amelynek az a célja, hogy egész napos programot nyújtsanak a látogatóknak, akik webkamerák segítségével akár órákon át kukkolhatnák a rejtőzködő állatokat.
Veszprémben a szezont próbálják meghosszabbítani azzal, hogy miközben a jelenleg mindössze 70 négyzetméteren osztozkodó két csimpánzt, Mónikát és Taksonyt egy méretesebb lakóhelyre költöztetik, s a bővítésre szánt 250 millió forintból egy kávézót is kialakítanak. Így az etológiai stúdiumokra éhes látogatók télen is meleg és kényelmes helyről, üvegen keresztül tanulmányozhatják a csimpánzpár viselkedését - hacsak nem fordítva történik, és Mónika meg Taksony figyeli meg az őket bámuló embereket.