Az először 1999-ben meghirdetett hitelekre jelentkezők több mint fele nő, különösen sok köztük a portugál gazdaságban egykor jelentős szerepet betöltő textil- és cipőgyárak bezárása, illetve keletre vándorlása miatt munka nélkül maradt 40-50 éves asszony, aki hiába próbálkozik új munkahelyet találni. A mikrohitel segítségével sokan közülük kis varrodát nyitottak, ahol egyedül vagy egy-két családtag bevonásával vállalnak ruhajavítást, -átalakítást.
Az ANDC három pénzintézettel kötött megállapodást a hitelek finanszírozására, ezek az állami Caixa Geral de Depositos, a Banco Espirito Santo (BES) és a Banco Comercial Portugues (BCP). A kérelmezők az egyesülethez és közvetlenül a bankokhoz is benyújthatják terveiket. A kérelmezőnek nem szükséges bankszámlával, fix állással vagy havi fizetéssel rendelkeznie, de három kezesről azért gondoskodnia kell. A bankok kedvező feltételekkel, így például 5 százalék körüli kamatra nyújtják a hitelt, amit viszonylag rövid idő, három év alatt kell visszafizetni. A projektek 80 százalékát fogadják el, és az ANDC adatai szerint eddig 2,8 millió euróból 630 vállalkozás kelt életre. A visszafizetési hányad 96 százalékos.
Öt százalékért 3 évre
Az ANDC által közvetített hitelek felső határa ugyan 5 ezer euró, de a BCP 15 ezret is hajlandó kölcsönözni, ha biztosítottnak látja a terv üzleti sikerét. Ezt a maximális hitelt kapta meg például a negyven-egynéhány évesen munkanélkülivé vált dél-portugáliai Florbella, aki - amint azt a lisszaboni Público című napilapnak elmondta - egy helyi gasztronómiai különlegességeket kínáló üzletet szeretett volna nyitni, ám több banknál is sikertelenül próbálkozott. A BCP azonban látott benne fantáziát, és Florbella most - több, mikrohitelt felvett társával együtt - a bank által szervezett üzletvezetői tanfolyamra jár. Az ANDC által meggyőzött BCP az ország legnyereségesebb pénzintézeteként megengedheti magának, hogy a mikrohiteleken ne nyerjen, igaz - jegyezte meg Paulo Teixira Pinto bankelnök -, veszíteni sem akarnak rajtuk.
Szép számmal akadnak bevándorlók is a mikrohitelt kérelmezők között, főleg brazilok és ukránok. A legtöbben üres kézzel érkeztek Portugáliába, és éveken át dolgoztak építkezéseken, az iparban vagy a szolgáltatási szektorban. Többnyire persze illegálisan, így állandó munkahely és fix fizetés híján - hiába szeretnének önállósodni - alkalmatlanok a szabályos bankhitelre. A brazil Paulo, aki egy autószerviz festőműhelyében kezdett el dolgozni, például karosszériajavító vállalkozásba akart belevágni, és - mesélte a Públicónak - bár banki ügyfél volt, hitelhez csak az ANDC segítségével tudott hozzájutni.
Az 1998 óta Portugáliában élő ukrán Olga az utóbbi években dolgozott a mezőgazdaságban, volt felszolgáló, és vállalt takarítást is. Ma viszont egy esküvőiruha-kölcsönző céget működtet, az értékes ruhák beszerzéséhez, azaz a vállalkozás elindulásához az ANDC segítette hozzá. A szintén ukrán Andrej évekig dolgozott segédmunkásként építkezéseken, és egy Portugáliában megjelenő orosz nyelvű újságban olvasott a mikrohitelről. Az 5 ezer euró segítségével üzletet nyitott Lisszabon egyik külvárosában, ahol Ukrajnából importált termékeket árul. A környéken szép számmal élnek a hozzá hasonlóan valamelyik volt szovjet tagköztársaságból származó bevándorlók, akik biztos keresletet jelentenek a hazai ízeket áruló boltnak. Hasonló üzletet tart fenn a tengerparthoz közel a moldáv Natasa is. A mikrohitelezésben évi 250 ezer eurós kerettel részt vevő BES szerint a Portugáliában élő kelet-európai bevándorlók 40 százaléka tervezi önálló vállalkozás indítását.
MUHARAY KATALIN / LISSZABON