HVG |
A felszabaduló összegekre a bankok néhány hónapig érvényes, 10-12 százalék közötti éves kamatokkal vadásznak, egyszerű betét azonban még ilyen feltételekkel is csak mutatóban akad az ajánlatok között. A CIB Banké az egyik, a K&H Banké a másik. A pénzintézetek ugyanis azon túl, hogy friss forrást várnak, semmilyen feltételhez nem kötik, hogy valaki két hónapra évi 8, illetve évi 10,5 százalékos kamattal - amiből a kamatadó levonása után 6,4, illetve 8,4 százalék marad - elhelyezze pénzét (lásd a táblázatot). "Magas kamat és semmi extrém feltétel, ezt keresik az emberek" - sorolta a HVG-nek Mészáros Tibor, a K&H igazgatója, mihez igazodtak. A taktika a jelek szerint beválik, a múlt héten néhány nap alatt több milliárd forint értékű új betét érkezett a bankba. A jó hozam persze csak két hónapra szól, utána a kamat minden bizonnyal lesüllyed a most normálisnak mondható 7 százalék körüli mértékre, amely az adózás miatt 6 százaléknál kisebb éves hozamot jelent. A kamatadó-mentességre azonban van megoldása a K&H Banknak: a lekötött betét kondíciójával megegyező eszközalap segítségével egy tízéves futamidejű életbiztosítási szerződés keretén belül kínálják a 10,5 százalékos induló kamatot. A tíz éven túli életbiztosítások ugyanis a lakás- és a nyugdíj-előtakarékossághoz hasonlóan kamatadómentesek maradtak.
A K&H a hozzá betett pénzt igyekszik más módon is megtartani, ezért befektetési alapokat ajánl az ügyfeleinek. Így az akciós betét a bank reményei szerint az első lépcső lesz ahhoz, hogy a megszerzett ügyfél majdan egy saját befektetési palettát alakítson ki a K&H termékeiből. Hasonló terveket dédelget az MKB is, amely az egyéni portfólió kialakítását kimagasló, évi 16 százalékos kamattal támogatja. A kamatot két hónapig fizeti a legalább 1 millió forint összegű befektetés harmadára, kétharmadát ugyanis befektetési alapokban, illetve MKB-kötvényben kell elhelyezni. Annak, aki 1 millióját fele-fele arányban szeretné megosztani betét és befektetési alap között, évi bruttó 11 százalékos kamattal kell megelégednie a betéti részre az elkövetkező két hónapra.
A hosszabb távú befektetési alap és a csaliként szolgáló rövid lejáratú, magas kamatozású betétek elegyével a takarékszövetkezetek is megcélozták saját ügyfélkörüket, bár félő, hogy a takarékbetéthez szokott kuncsaftok közül kevesen értik majd meg elsőre, hogy a befektetési alapoknál nem mindig garantált a tőke, a hozam pedig még ritkábban. A pénzügyi ismeretek terjesztésében aligha segít a Józsi szomszéd kapitális tökét és Marika hatalmas dinnyéit mint a gyarapodás jeleit felvonultató tévéreklám, bár lehet, hogy az alpári humor nélkül még emészthetetlenebb lenne az új megtakarítási forma. A hagyományos takarékbetéthez ragaszkodók eközben egyre nehezebben találják majd meg számításukat, hiszen feltétel nélkül csak egy-két hónapos betétre lehet 10-12 százalékos éves bruttó kamatot kapni. A lekötés letelte után 7 százalék körüli mértékre csökkenő kamattal viszont - a kamatadó miatt - csak akkor lehet reálhozamot elérni, ha az infláció a jelenlegi több mint 8 százalékról 6 százalék alá csökken.
A két számjegyű kamatok másik felét prémiumként fizetik a pénzintézetek a hosszabb időre hozzájuk pártoló kuncsaftoknak. Az Allianz Bank és a Budapest Bank is új számlavezető ügyfelekre vadászva hirdeti 10 és 11 százalékos éves kamatait, a Raiffeisen Banknál pedig arra szeretnék rábírni a 10 százalékos akciós kamattal a kuncsaftokat, hogy használják bátran kártyájukat, utaljanak bért számlájukra, fizessék onnan közüzemi díjaikat, sőt emellett vásároljanak a bank által forgalmazott befektetési alapokból is. A megszerzett ügyfelek megtartására összpontosít a tavalyi betétgyűjtő kampány egyik leghangosabb résztvevője, a CIB Bank is. Betétet, pénzpiaci kamathoz kapcsolt kötvényt és befektetési alapokat egyaránt tartalmazó, 7-8 százalék közötti éves kamatot fizető megtakarítási termékei nem tűnnek ki a piaci kínálatból, de valószínűleg segítenek abban, hogy megmaradjon a tavaly megszerzett éven túli betétek jó része, amelyből egy év alatt csak 7 százalék morzsolódott le.
PAPP EMÍLIA