Ilyen ügyekben az EB csak bejelentés alapján járhat el, ez utóbbi, vagyis - uniós zsargonban - a notifikáció viszont kötelező az érintett félre vagy felekre nézve. A bejelentés már a szerződéskötési vagy a nyilvános ajánlattételi szándék közzétételekor is lehetséges, sőt az EB kifejezetten javasolja, hogy a szigorú határidők miatt az érintett felek már a hivatalos notifikáció előtt is konzultáljanak vele. Mivel nekik is elemi érdekük a minél gyorsabb döntés, a cégek általában élnek is az előzetes egyeztetés lehetőségével, ami lényegében a később benyújtandó részletes formanyomtatvány tervezetének átfésülését jelenti.
A fúziót, felvásárlást bejelentők a notifikációban kötelesek megjelölni a legfontosabb beszállítókat, vásárlókat és versenytársakat az összefonódás által érintett minden egyes piacon. A notifikáció kézhezvételét követően kezdődik maga a piaci vizsgálat. Ennek során az EB nem is annyira a feltüntetett gazdasági információkat ellenőrzi, hanem az azokból levont konklúziókat, a bejelentésben szereplő elemzés helyességét értékeli. Ennek érdekében célzott kérdőíveket küld ki egyfelől a megnevezett vagy az EB felhívására jelentkező beszállítóknak, vásárlóknak és versenytársaknak, másfelől a bejelentőknek, de helyszíni kiszállásokra is sor kerül. A cél, hogy az EB szakértői minél pontosabban felmérjék az új piaci szereplő megjelenésének hatását az egységes piacon belüli versenyre. Természetesen az EB a vizsgálathoz bekért üzleti adatokat mindvégig bizalmasan kezeli, olyannyira, hogy a határozatoknak is csak a kereskedelmi titoknak minősülő információktól megtisztított, "butított" változata válik nyilvánossá.
Az összefonódási ügyek nagy többsége az eljárás első szakaszában, azaz 25 munkanapon belül lezárul - a tavaly meghozott 352 határozat közül 336 az első szakaszban született meg. Ha komoly kétségek merülnek föl, a második szakaszban elindul a részletes vizsgálat, melynek időtartama 105 munkanapra hosszabbodhat; amennyiben az EB határidőre nem hoz határozatot, az összefonódás automatikusan zöld utat kap. Bennfentesek szerint ebben a stádiumban valóban komoly tudományos apparátust, ökonometrikus modelleket felvonultató vizsgálatokat végeznek Brüsszelben. Az EB nemritkán feltételekkel adja áldását egy-egy összefonódásra, ezeket a kötelezettségvállalásokat azonban nem a versenyhatóság kezdeményezi, hanem a bejelentőknek kell felajánlaniuk. A versennyel kapcsolatos problémát orvosló kötelezettségek lehetnek strukturálisak (például egyes tevékenységek értékesítése életképes üzleti vállalkozásként) vagy magatartásbeliek (például kizárólagos megállapodások felmondása vagy hálózatokhoz való hozzáférés, piacra jutás megkönnyítése), de könnyebb ellenőrizhetőségük miatt az EB értelemszerűen az előbbieket részesíti előnyben.
VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL