HVG |
A plusz teher miatt nem véletlen, hogy több cégnél máris kezdik megvizsgálni, hogy az egyes - jelenleg kedvezményre jogosító - munkakörökben valóban akkora-e a fizikai, illetve pszichés megterhelés, hogy azt a nyugdíjba vonulásnál többéves bónusszal kelljen honorálni. A paksi atomerőműben például épp amiatt alakítottak a minap sztrájkbizottságot, hogy tiltakozzanak a sugárveszélyes munkakörök új kategorizálása ellen.
Mentességet is kaphatnak a cégek az új járulék megfizetése alól, amennyiben az Országos Munkahigiénés és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézet állapotfelmérés, helyszíni szemle alapján úgy találja, hogy a munkavállalók fizikai-pszichés igénybevétele már nem indokolja a korkedvezményt. Például azért, mert javultak a munkakörülmények, amelyek korszerűsítésében az új teher bevezetése miatt ezentúl a munkáltatók is érdekeltek lesznek. Mindenesetre rövid távon számos ágazat nézhet feszültségek elé, hiszen a korkedvezményes munkakörökről szóló rendelet 14 pontban több tucat szakmát sorol ide, a bányásztól a fúrómesteren, a keszonoson, a búváron, a csatornatisztítón, az olvasztáron, a samottmassza-készítőn, a karbidkemence-csapolón, a salakoson, a fonón, a péken, a hűtőházi munkáson, a radioaktív anyagokkal dolgozókon, a mozdonyvezetőn, az étkezőkocsi szakácsán, a villamos- és buszvezetőn át a pilótáig.
Paradoxonnak tűnik, mégis igaz: az egyének fizetnivalóit növelheti, hogy az Országgyűlés január 1-jétől módosította a 29 százalékos foglalkoztatói (kifizetői) járulék szerkezetét. E szerint az egészségbiztosítási rész 8-ról 5 százalékpontra csökkent, a nyugdíj-biztosítási pedig 21 százalékpontról 24-re nőtt (az összesen 15,5 százalékos egyéni járulékból is több, 9,5 százalékpont jut a nyugdíjra, és kevesebb, 6 százalékpont egészségbiztosításra a korábbi 8,5, illetve 7 százalékpont helyett). Többletterhet ez azoknál okozhat, akiknek a munkáltatója nem fizet utánuk legalább évi 450 ezer forint egészségbiztosítási járulékot, és rendelkeznek olyan jövedelemmel (például ingatlan-bérbeadásból, nem tőzsdei cégtől osztalékkal vagy árfolyamnyereséggel), amely után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulással (eho) kell feltölteni a 450 ezer forintból hiányzó részt. Ugyanis amíg 2007-ben a 450 ezer forint teljesítéséhez elég volt 5 millió 625 ezer forint éves járulékköteles jövedelem, addig az idén már 9 millió forintra van szükség. Így azok az egyéni és társas vállalkozások, amelyek tagjai eddig elsősorban osztalékban igyekeztek kivenni jövedelmüket, mostantól erre a 25 százalékos forrásadón felül 14 százalék ehót is fizethetnek. Ha például egy bt a beltag után - igyekezvén megfelelni a tb-s elvárásoknak - a minimálbér (havi 69 ezer forint) kétszerese után fizeti a járulékokat, éves szinten csak 80 ezer forintnyi egészségbiztosítási járulékot tud le. Ez azt jelenti, hogy 2,6 millió forint osztalékra összesen 39 százalék lesz a teher, s csak az azon felüli osztalékrész mentesül az eho alól. Még nehezebben tudják összehozni a 450 ezer forintos summát az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást (ekho) választók. Januártól ugyanis az ekho után csaknem harmadára (9-ről 3,3 százalékra) csökkent a kifizetői egészségbiztosítási járulék. Így egy ekhósnak, aki mondjuk havi 100 ezer forint után az általános szabályok szerint adózik és tébézik, csaknem 12 millió forintos ekhós jövedelemre kell szert tennie ahhoz, hogy esetleges osztalékára, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmére ne rakódjon 14 százalékos eho.
Ugyanakkor a tavalyinál olcsóbban ússzák meg a természetbeni egészségügyi szolgáltatást azok (legalábbis többségük), akik nem biztosítottak, és más okból (például mert kiskorúak, nyugdíjasok vagy nappali tagozatos diákok) sem jogosultak ellátásra. Nekik januártól egységesen 4350 forintot kell fizetniük havonta (tavaly a minimálbér 9 százalékát, 5895 forintot kellett, igaz, ez a család jövedelmi helyzete alapján csökkenthető, illetve elengedhető volt). Ennek, az eltartott hozzátartozók vonatkozásában tavaly áprilistól bevezetett egészségügyi szolgáltatási járuléknak is köszönhető (a vártnál nagyobb bérkiáramlást követő bevételek mellett), hogy az Egészségbiztosítási Alap történetében először 2007-ben többlettel zárta az évet. Az előzetes adatok szerint az eredetileg előirányzott 27,5 milliárd forintos hiánnyal szemben 28 milliárdot meghaladó volt a szufficit, s összességében a tb-alapok is többlettel zártak. Ugyanakkor nem elhanyagolható az sem, hogy az együttesen évi 4200-4300 milliárd forintból gazdálkodó tb-alapokat tavaly összesen 860 milliárd forinttal segítette, az idén pedig 725 milliárd forinttal egészíti ki a központi költségvetés. Az egészségbiztosítási kassza szufficitjéhez néhány milliárddal azok is hozzájárultak, akik bejelentkeztek az adóhatósághoz, és fizetik is az egészségügyi szolgáltatási járulékot (számuk november elején mintegy 94 ezer volt).
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2007. december 31-én 9 millió 631 ezer ember jogviszonya volt rendezett - jelentette be egy múlt heti sajtótájékoztatón Székely Tamás főigazgató. Mindebből persze nem következik, hogy még mindig 400 ezer potyautas van az országban, adminisztrációs bakik miatt is hiányozhat valaki a nyilvántartásból. Januártól mindenesetre az orvosoknak, kórházaknak, gyógyszertáraknak jelenteniük kell az OEP részére, ha a beteg piros lámpát kap (azaz a dokumentációk szerint nem biztosított, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra). A lámpa csak akkor vált zöldre, ha az illető igazolja (például munkaszerződéssel, diák- vagy nyugdíjas-igazolvánnyal) jogosultságát. Az egészségügyi szolgáltatás, a támogatott gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiadása egyébként piros jelzés esetén sem tagadható meg. Az OEP köteles jelezni az adóhatóságnak, ha a beteg nem tudja igazolni ellátásra való jogosultságát. Ilyenkor az adóhivatal az elévülésig visszamenőleg behajtja az elmaradt járulékokat (a korábbi téves hírekkel ellentétben nem az orvosi beavatkozás, műtét és a többi kiadás árát). Ha alkalmazottról van szó, munkáltatóján, ha magánszemélyről, akkor az érintetten vasalja be a hátralékot. Az utóbbiak közül azok, akik 2007. december 31-éig bejelentkeztek az adóhatósághoz, áprilisig visszamenőleg amnesztiát kaptak a tartozásra (s bírságot, pótlékot sem kell fizetniük).
Miközben csökkent az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke, lesz, akinél a havi 4350 forint többletterhet jelent majd. Ezt az összeget ugyanis januártól meg kell fizetnie a nyugdíjas egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozásnak nyugdíjas tagja után, mostantól már attól függetlenül, hogy az adott hónapban volt-e vállalkozói kivétje. Hasonlóan kötelezettek erre ezentúl a kiegészítő tevékenységű (azaz nyugdíjas) evás egyéni vállalkozók, illetve az evás társas vállalkozások nyugdíjas tagjuk után. Méghozzá annyiszor kell megfizetni a havi 4350 forintot, ahány vállalkozásban benne van a nyugdíjas. A többszörözés oka alighanem az, hogy az általános szabályok szerint tébézőknél is valamennyi jogviszony jövedelmét természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli, felső határ nélkül.
MOLNÁR PATRÍCIA