Még az üzleti információkat kezelő cégeknek is egyre nehezebb kiszűrniük a panamázó adósokat, hiszen a fizetésképtelenség számos, korábban jól teljesítő vállalatot is magával rántott. Követeléskezelői tapasztalatok szerint az idén szinte az összes ágazatban romlott a fizetési morál, az üzleti szerződéseknél 20-30 százalékkal meghosszabbodott a teljesítések határideje 2008-hoz képest. A főként a problémás ágazatokban – például az autó- és építőiparban – ügyfélkörrel rendelkező Direktinfó Kft. összesítése szerint az átlagos fizetési késedelem is nőtt, a tavalyi 85 nap után az idén már a 110 napot is meghaladta. Kedvezőbbek a Dun & Bradstreet cégminősítő tapasztalatai. A kft – amelynek ügyfélköre profilját és méretét tekintve is vegyes – tapasztalatai szerint a válság hajszálnyi, átlagosan egynapos javulást hozott a teljesítési határidők terén. Ez az adat sokak szerint csalóka.
„A meghatározó piaci szereplők a krízis miatt rövidebb határidőket írnak elő, gyakran pedig előre fizetést követelnek megrendelőiktől” – magyarázta a HVG-nek Thummerer Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke. Szerinte a multinacionális cégek, valamint az olyan társaságok tudtak fegyelmet tartani, amelyeknek a terméke vagy szolgáltatása nehezen helyettesíthető. Ám a cégek túlnyomó része – különösen a kis- és középvállalkozások – egyre kijjebb tolódó fizetésekkel kénytelen szembesülni. Vevőként még a jó pozícióban lévő cégek is igyekeznek minél későbbre halasztani a követelések kiegyenlítését.
HVG |
Ugyanakkor „a hitelbiztosítók egyre szigorúbb monitoring alá vetik ügyfeleik partnereit” – mondta a HVG-nek Győrfi Attila, az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezetője, hozzátéve: manapság így sem zárható ki, hogy beleszaladnak egy cégfelszámolásba. Úgy tapasztalja, a felszámolás elrendelése után csak kivételes esetekben sikerül az adóst fizetésre bírni.
Növekvő kárhányaduk és a nagyobb ügyfélkockázat mellett a biztosítók arra figyelmeztetnek, hogy a cégtörvény januártól hatályos módosításai újabb kiskapukat kínálnak a rosszhiszemű adósoknak. A Lehet Más a Politika mozgalom az Alkotmánybíróságon meg is támadta azt az új szabályt, amely szerint a cégkivonatokban már nem lesz nyilvános a tulajdonosok, felügyelőbizottsági tagok lakcíme (HVG, 2009. november 18.). Ez erősen szűkíti a vállalatok előzetes informálódási lehetőségeit üzleti partnereik múltjáról. A behajtók, amennyiben megbízójuk jogos érdekét igazolni tudják, aktánként ezer forint körüli illeték leszurkolása fejében eztán is hozzáférhetnek a címekhez, ám a cégadatokat egyenként kell majd lekérniük az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól. Bár a hajléktalanszállók címei ez idáig jó indikátort jelentettek a követeléskezelőknek, a valós tevékenység nélküli vállalkozás tulajdonosát egyéb adatok – például a szeptember óta már a cégjegyzékben is feltüntetendő adóazonosító jel – alapján is felismerhetik.
A követeléskezelők számos ponton kifogásolják a csődtörvény idén szeptembertől érvényesítendő módosításait is. E szerint egy adós cég, saját kezdeményezésére, anélkül is csődeljárás alá kerülhet, hogy ehhez a hitelezői a beleegyezésüket adnák. A vállalat az eljárás során 90 napra mentesül a szállítói követelések teljesítése alól, de a moratórium ideje alatt is fizetnie kell a közüzemi számlákat, az adókat és a járulékokat. Nem vitatható, hogy a jogalkotói szándék – a megszorult, de életképes vállalkozások reorganizációja – sok esetben teljesülhet, ám ha rosszhiszemű adós időhúzásra próbálja kihasználni a lehetőséget, azokon a cégeken csattanhat az ostor, amelyek nem fordítanak figyelmet az informálódásra.
A csődeljárás megindítását a Cégközlönyben, illetve két országos napilapban kell közzétennie az adósnak – a mulasztás akár 800 ezer forintos bírsággal is sújtható. A közzététel után a szállítóknak a csődbejelentést megelőzően kibocsátott számlák esetében harminc, a csődbejelentés utániaknál pedig három napjuk van, hogy bejelentsék követelési igényüket. A csődre hivatkozva a bajba jutott cég szállítója nem tagadhatja meg a megrendelés teljesítését, ugyanakkor a becsődölt céget (ellentétben a felszámolási eljárás alatt lévővel) nem kötelezi semmi, hogy a csődbejelentés utáni számlákat határidőre kiegyenlítse.
A valóban súlyos probléma azonban évtizedes: a csődtörvény 1991-es megalkotása óta a felszámolási eljárás ténye nem vonja maga után a cég vagyonelemeinek zár alá vételét, az eljárás alatt álló vállalat eszközei szabadon értékesíthetők. Győrfi Attila szerint ebben a jogi környezetben csak rontotta a hitelezők pozícióit, hogy 2007-ben olcsóbbá vált a cégalapítás. A megoldást egy – a Felszámolók Országos Egyesülete által egyébként már évekkel ezelőtt szorgalmazott – komplex hitelezővédelmi jogszabály jelenthetné, ilyen azonban jelenleg nincs napirenden.
Kiss Gergely