A Bayer Hungária a Széll Kálmán-terv 1.0 intézkedéseit követően "minimalizálta a működését", és ezért a Széll Kálmán-terv 2.0 után "meglehetősen nehéz újabb takarékossági intézkedéseket életbe léptetni" – mondta a Medical Tribune-nek adott interjújában Gerhard Waltl, a vállalat ügyvezető igazgatója.

A cég már csökkentette a működési költségeit, létszámleépítést hajtott végre, visszafogta a promóciót és a klinikai kutatásokat, ezen kívül teljesen átalakították az értékesítést is – sorolta a költségcsökkentő intézkedéseket a vállalatvezető.

"A Széll Kálmán-terv 2.0 által a későbbiekben ránk rótt terhek éppen ezért további költségcsökkentéssel már nem kompenzálhatók. Bizonyos területeken – akár ott is, ahol egyébként nagyon régóta jelen vagyunk – be kell fejeznünk a működésünket. Nem tudunk az európai minimálár alá menni, s erre nem is kapnánk engedélyt a cég európai vezetésétől. Ebben az esetben egyes készítményeket ki kell vonnunk az ártámogatási körből" - mondta Waltl.

A vállalatvezető a gyógyszerpiac szabályozásának hazai átalakításával kapcsolatban azt mondta, hogy "ilyen sok elemet egy időben soha, sehol nem engedtek rá a gyógyszeriparra, mint ahogy az orvoslátogatói díj fizetési kötelezettségére sincs máshol példa. A többi országgal összehasonlítva extrém magasak az iparágra rótt terhek."

Szerinte már az első lépés - azaz hogy új gyógyszert csak a legalacsonyabb európai áron lehet behozni Magyarországra – is gondot okoz, "és aztán erre épül az egész megszorítási csomag, a 20 (immár 30) százalékos különadó, a támogatás-volumen szerződésekből adódó befizetési kötelezettségek, az orvoslátogatói díjak stb. Tehát már a kiindulópont sem túl rózsás".

A Bayer Hungária ügyvezetője szerint további terheket nem lehet a gyártókra rakni. "A gyógyszerkasszát 50 százalékkal csökkentik, ami azt bizonyítja: a döntéshozókat elsősorban a számok érdeklik, s nem az ellátás minősége, illetve a betegek. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nem igazi csökkentés, hanem átcsoportosítás történt, vagyis az egészségpénztár egyéb bevételei helyett a gyártókkal fizettetik meg a gyógyszerek ártámogatásának egyre nagyobb hányadát" – mondta az interjúban.

"Ez a modell hosszú távon fenntarthatatlan, s felveti azt a kérdést, vajon kinek mi a szerepe, mi tartozik az állam feladatai közé, s mi az innovatív gyártókra. Természetesen azt tudomásul kell venni, hogy igen nehéz gazdasági körülmények között élünk, ezért az ipar szerepvállalása a válságból való kilábalásban elfogadható. Az viszont, hogy az egészségügy működésének egyre nagyobb hányadát a gyógyszeripar finanszírozza, elfogadhatatlan. Mivel az egymást követő megszorító intézkedések egyre nagyobb terheket raknak a gyártókra, végül eljuthatunk egy olyan állapothoz, amikor már nem feltétlenül garantálható a biztonságos gyógyszerellátás" - tette hozzá.

A vállalat a nehézségek ellenére nem tervezi, hogy kivonul a magyar piacról. "Meggyőződésem egyébként, hogy az érdekellentétek folyamatos tárgyalások révén feloldhatók. Ennek során könnyen kiderülhet, hogy mégiscsak van olyan kompromisszumos megoldás, amely kielégítő eredmény hoz mindkét fél számára" – mondta Waltl.