Az új paksi atomerőmű megkapta a legfontosabb engedélyét az Országos Atomenergia Hivataltól – derül ki az OAH honlapján közzétett határozatból. A létesítési engedélyt a hivatal 2022-ben kiadta, de csak feltételes módban, úgynevezett visszatartási pontot hozott létre: a Paks II. projektcég saját kockázatára nekiláthat az alapozásnak, ám azon túl a beruházás csak akkor folytatódhat, ha frissítik és újra beadják a létesítési engedély velejét képező úgynevezett Előzetes Biztonsági Jelentést (EBJ), és azt az OAH jóváhagyta. Ez történt meg most, a hivatal feloldotta a visszatartási pontot, a beruházás valóban zöld lámpát kapott – természetesen a különféle részengedélyezéseket el kell majd végezni, ahogy eddig is.

A létesítési engedély megszerzése enyhén szólva nem ment zökkenőmentesen: az eredeti kérelmet a Paks II. 2019 végén nyújtotta be, vagyis öt évbe telt az alapesetben egyéves eljárás lezárása. A feltételes létesítési engedély kiadása után a frissített EBJ-t a Paks II. 2022 novemberében terjesztette be, ám a hivatal

a valószínűsített fordítási problémákra visszavezethető pontatlanságok feloldása érdekében kérte az angol nyelvű változatot is

– olvasható a határozatba foglalt tájékoztatóban. Ezt követően az OAH észrevételei nyomán a Paks II. egyes részeket felülvizsgált és újra benyújtott. A Paks II. idén augusztus 2-án nyújtotta be az utolsó, a visszatartási pont feloldásának vizsgálatához szükséges dokumentumot. Az OAH tulajdonképpen csak ezt követően indította meg a visszatartási pont feloldására vonatkozó eljárást – vagyis

2022 novembere és 2024 augusztusa között voltaképpen csak azon dolgozott a Paks II., a kivitelező Roszatom és az OAH, hogy az EBJ-t elfogadható szintre hozzák.

A visszatartási pont feloldásáról Szijjártó Péter külgazdasági miniszter mint „az úgynevezett első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentés” elfogadásáról számolt be. Holott ez messze túlmutat az első beton öntésén – amire egyébként a tárcavezető szerint jövő év elején kerülhet sor.

A kisebb engedélyezési eljárások során még lehetnek fennakadások – ahogy a mellékelt ábra mutatja, a Roszatom és a Paks II. elég nehezen boldogulnak a magyar/uniós szabályozási környezetben –, de

a beruházás e tekintetben még soha nem volt ennyire sínen.

Közben azonban kérdésessé vált, mennyibe fog kerülni az új erőmű a magyar adófizetőknek. A kormány november 19-én olyan törvénymódosítást nyújtott be az Országgyűlésnek, amely lehetővé tenné a Paks II. számára, hogy jövő tavasztól kezdődően módosítsa a Roszatommal kötött fővállalkozói szerződést, beleértve a kivitelezési ár növelését. A projekt többéves csúszása és a költségek emelkedése miatt az áremelés indokolt lehet – ugyanakkor a kormány mindeddig azzal érvelt a konstrukció mellett, hogy a 12,5 milliárd eurós ár (amelyből 10 milliárd euró az orosz állam által nyújtott hitel) fix, a drágulással kapcsolatos kockázatokat a fővállalkozó viseli.

Egyelőre nem tudni, mennyibe kerül majd a paksi bővítés, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón azt mondta, az ezzel kapcsolatos egyeztetések még folyamatban vannak. Nemzetközi példák alapján a végső ár akár többszöröse is lehet az eredetileg szerződöttnek.