A kínai városban, mely a Song dinasztia idején (960-1279) az ország fővárosa és a Selyemút egyik fontos
| URLguru |
A zsingagógát időközben megtépázta a természet: több ízben is leégett vagy áradás áldozatává vált. Legutoljára a Sárga folyó 1850-es áradása rombolta földig az épületet, ám addigra a közösség oly mértékben asszimilálódott, létszáma pedig úgy megcsappant, hogy a zsinagógát senki sem építette újjá. Az asszimiláció oly jól sikerült, hogy amikor az ötvenes években a megmaradt közösség kisebbségi jogokért folyamodott, arra hivatkozva tagadták meg ezt tőlük, hogy kínainak néznek ki, kínaiul beszélnek és nem ápolják hagyományaikat.
Ma úgy hatszázan vallják magukat a kaifengi zsidók leszármazottainak. Mose Zang, a közösség vezetője szerint már csak egy hagyományt tartanak, a disznóhúsevés tilalmát, de ezt is főleg azért, mert a városban nagyobb iszlám közösség él. A város lakói mindemellett nem sok különbséget észlelnek a két felekezet tagjai közt: a zsidókat és az iszlám vallásúakat csupán a fejükön hordott sapka színéről különböztetik meg.