Kerényi György, a 2001 októberében indult Rádió C főszerkesztője a roma rádió létét annak idején úgy jellemezte, mint ami "a cigányság számára a rendszerváltást jelentheti a médiában". A Rádió C már létrejötte pillanatában feszült helyzetbe került, hiszen a Tilos Rádió tavaly tavasszal vele szemben maradt alul a 88,8 MHz-es frekvenciára kiírt pályázaton, s a döntést a Tilos - noha hangsúlyozottan nem a Rádió C, hanem az ORTT döntése ellen volt kifogása - meg is támadta a bíróságon. Később a Rádió C-vel épp egy roma vezetőnek, Horváth Aladárnak (Roma Polgárjogi Alapítvány) akadt konfliktusa: ő a sajtóban támadta a rádiót, azzal vádolva Kerényit és csapatát, hogy - nagyobb támogatások reményében - Fidesz-közeli embereket vettek be a Rádió C-t működtető kht tulajdonosai közé .
Egy tavalyi felmérés szerint a Budapesten élő roma lakosság hatvan százaléka hallgatja a rádiót, mégsem világos, eltartja-e (legalább részben) rádióadóját a roma közösség, vagy a hazai reklámpiac lát-e bennük fizetőképes fogyasztókat. Miközben a Rádió C kinyilvánította, egyre kevésbé akar függeni az állami, pályázati pénzektől, egyre inkább piaci szereplőként szeretne megélni, reklámbevételekben nem mutatkozott meg a magas hallgatottság. Meglehet, azért, mert a reklámozók nemigen tudtak mit kezdeni a Rádió C-vel, vagy amikor hirdettek, görcsösen kezdeni akartak vele valamit, s nem fogadták el, attól, hogy más etnikai összetételű közönséghez beszélnek, nem kell másképpen beszélniük: emlékeztesen szerencsétlenül sikerült a Matáv Csevegő díjcsomagjának kifejezetten romáknak szánt rádióreklámja a cigánynótába és álnépköltésbe öntött tarifacsökkentésről.
Mintha a roma rádió a hazai média- és reklámpiac lakmuszpapírja volna. Egy olyan országban, ahol a Bazi nagy roma lagzi jelenti a roma közösség legszámottevőbb média-jelenlétét, ön szerint életben marad-e roma közszolgálati műsoraival és roma zenéjével a Rádió C?