Az emberi DNS-kódon több mint tíz éve dolgozó nemzetközi konzorciumban több száz tudós vett részt, húsz, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Kínában, Japánban, Franciaországban és Németországban létrehozott központban. Munkájukat az amerikai nemzeti egészségügyi intézmények központjának mutatták be a Maryland állambeli Bethesdában. Az elkészült géntérkép a konzorcium tagjai szerint 99,99 százalékos pontosságú.
A kutatók a hétfői ünnepélyes alkalmat ragadták meg, hogy bejelentsék: céljuk olyan új orvosi eszközöket megalkotni, amelyekkel meg lehet érteni a cukorbetegség, a szív-, az ideg- és elmebetegségek, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór vagy a rák örökletes tényezőit, és amelyekkel már első jeleikből meg is tudják állapítani e betegségeket. Ugyancsak rövid távú céljuk olyan technológia létrehozása, amelynek segítségével 1000 dollár alatti költséggel elkészíthetik egy beteg teljes géntérképét. Egyúttal bejelentették, hogy a géntérképeket egy olyan internetes adatbankban helyezték el, amelyhez az egész világ tudósai korlátozás nélkül hozzáférhetnek. A géntérkép tervének megkezdése előtt kevesebb mint 100 olyan gént ismert az orvostudomány, amely különböző emberi betegségekért volt felelős; mára már több mint 1400 betegségokozó gént azonosítottak.
"Sosem hittem volna, hogy kutatói pályafutásom során végigjárom az utat a DNS kettős csigavonalától az emberi genom hárommilliárd lépcsőfokáig, de amikor lehetőség nyílt az emberi genom feltérképezésére, tudtam, hogy lehetséges, és meg kell csinálni" - jelentette ki James D. Watson, aki a brit Francis Crickkel együtt fedezte fel a DNS szerkezetét. Watson korszakalkotó tanulmányát 1953. április 25-én közölte a Nature magazin.
Egy magán-kutatócsoport, amelyet az amerikai Celera Genomics cég finanszírozott, két évvel ezelőtt már bejelentette, hogy 99 százalékban feltérképezték az emberi genomot. A kutatók egy része azonban ezt a bejelentést csupán pénzügyi támogatást kereső reklámnak tekintette. (MTI)
A kutatók a hétfői ünnepélyes alkalmat ragadták meg, hogy bejelentsék: céljuk olyan új orvosi eszközöket megalkotni, amelyekkel meg lehet érteni a cukorbetegség, a szív-, az ideg- és elmebetegségek, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór vagy a rák örökletes tényezőit, és amelyekkel már első jeleikből meg is tudják állapítani e betegségeket. Ugyancsak rövid távú céljuk olyan technológia létrehozása, amelynek segítségével 1000 dollár alatti költséggel elkészíthetik egy beteg teljes géntérképét. Egyúttal bejelentették, hogy a géntérképeket egy olyan internetes adatbankban helyezték el, amelyhez az egész világ tudósai korlátozás nélkül hozzáférhetnek. A géntérkép tervének megkezdése előtt kevesebb mint 100 olyan gént ismert az orvostudomány, amely különböző emberi betegségekért volt felelős; mára már több mint 1400 betegségokozó gént azonosítottak.
"Sosem hittem volna, hogy kutatói pályafutásom során végigjárom az utat a DNS kettős csigavonalától az emberi genom hárommilliárd lépcsőfokáig, de amikor lehetőség nyílt az emberi genom feltérképezésére, tudtam, hogy lehetséges, és meg kell csinálni" - jelentette ki James D. Watson, aki a brit Francis Crickkel együtt fedezte fel a DNS szerkezetét. Watson korszakalkotó tanulmányát 1953. április 25-én közölte a Nature magazin.
Egy magán-kutatócsoport, amelyet az amerikai Celera Genomics cég finanszírozott, két évvel ezelőtt már bejelentette, hogy 99 százalékban feltérképezték az emberi genomot. A kutatók egy része azonban ezt a bejelentést csupán pénzügyi támogatást kereső reklámnak tekintette. (MTI)