Az esetet öt évvel ezelőtt vitte bíróság elé egy kaliforniai fogyasztóvédő, Marc Kasky, aki szerint a cég, hogy növelje eladásait, félrevezette a vásárlóközönséget vietnami, kínai és indonéziai munkásainak munkakörülményeit illetően, hamis reklámkampányában a "vállalati felelősségtudat modelljének" állítva be magát.
A Nike álláspontja szerint a bíróságnak vissza kellett volna utasítania a keresetet, mert a kifogásolt állítások nem árucikkeinek eladását szolgálták, hanem közérdekű ügyben kifejtett álláspontnak tekintendők, s ezért megilleti őket a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos joga. A cégnek joga van üzleti módszereinek védelméhez - állították.
A kaliforniai legfelsőbb bíróság tavalyi döntése értelmében azonban a kampányban elhangzottak kereskedelmi célú szövegekként értelmezhetők, ezért bíróság elé vihető az ügy. "A beszéd kereskedelmi célú, ha tartalma alkalmas a fogyasztók befolyásolására (...) A vásárlóközönség jelentős hányadának fogyasztói döntéseiben közrejátszik, milyen munkakörülmények között állítják elő az árut" - olvasható a bíróság indoklásában.
A Nike a kereset elutasítását követelve a Legfelsőbb Bíróság elé vitte az ügyet, azzal érvelve, hogy állításai egy közügyekről folyó nemzetközi médiavita részét képezték, ezért szabad véleménynyilvánításként - az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítése értelmében - alkotmányos védelem alá esnek. A Nike-t az ügyben támogatja számos nagyvállalat, a média, az American Civil Liberties Union (ACLU, Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége), s a legnagyobb amerikai szakszervezeti tömörülés. Marc Kasky mögött áll ugyanakkor Kalifornia és tizenhét további szövetségi állam, négy kongresszusi képviselő, továbbá számos fogyasztó- környezet- és jogvédő csoport, amelyek az embertelen munkakörülmények ellen küzdenek. A júniusra várható döntés általános vélekedés szerint óriási hatással lesz arra, milyen nyilvános kijelentéseket tehetnek a jövőben az üzleti vállalkozások.
Ön szerint kinek ad majd igazat a Legfelsőbb Bíróság?
A Nike álláspontja szerint a bíróságnak vissza kellett volna utasítania a keresetet, mert a kifogásolt állítások nem árucikkeinek eladását szolgálták, hanem közérdekű ügyben kifejtett álláspontnak tekintendők, s ezért megilleti őket a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos joga. A cégnek joga van üzleti módszereinek védelméhez - állították.
A kaliforniai legfelsőbb bíróság tavalyi döntése értelmében azonban a kampányban elhangzottak kereskedelmi célú szövegekként értelmezhetők, ezért bíróság elé vihető az ügy. "A beszéd kereskedelmi célú, ha tartalma alkalmas a fogyasztók befolyásolására (...) A vásárlóközönség jelentős hányadának fogyasztói döntéseiben közrejátszik, milyen munkakörülmények között állítják elő az árut" - olvasható a bíróság indoklásában.
A Nike a kereset elutasítását követelve a Legfelsőbb Bíróság elé vitte az ügyet, azzal érvelve, hogy állításai egy közügyekről folyó nemzetközi médiavita részét képezték, ezért szabad véleménynyilvánításként - az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítése értelmében - alkotmányos védelem alá esnek. A Nike-t az ügyben támogatja számos nagyvállalat, a média, az American Civil Liberties Union (ACLU, Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége), s a legnagyobb amerikai szakszervezeti tömörülés. Marc Kasky mögött áll ugyanakkor Kalifornia és tizenhét további szövetségi állam, négy kongresszusi képviselő, továbbá számos fogyasztó- környezet- és jogvédő csoport, amelyek az embertelen munkakörülmények ellen küzdenek. A júniusra várható döntés általános vélekedés szerint óriási hatással lesz arra, milyen nyilvános kijelentéseket tehetnek a jövőben az üzleti vállalkozások.
Ön szerint kinek ad majd igazat a Legfelsőbb Bíróság?