A gyermek- és ifjúsági irodalom népszerű alkotóját hosszan tartó betegség után hétfőn este érte a halál. Janikovszky Évát a Móra Kiadó, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Írószövetség saját halottjának tekinti. Temetése július 30-án lesz Budapesten, a Farkasréti temetőben.
Janikovszky Éva 1944 és 48 között a Szegedi Tudományegyetem filozófia-néprajz-magyar-német szakán, majd 1948 és 50 között a budapesti ELTE Bölcsészettudományi karán tanult filozófia-pszichológia-politikai gazdaságtan szakon. 1950 és 53 között a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, 1953-tól 1987-ig pedig a Móra Ferenc Könyvkiadónál először lektorként, majd főszerkesztőként.
1956 óta publikált gyermek- és ifjúsági könyveket. Réber László kitűnő munkáival illlusztrált kötetein generációk nőttek fel; legemlékezetesebb sikerei a Ha én felnőtt volnék (1965), a Málnaszörp és szalmaszál (1970), a Velem mindig történik valami (1972), a Kire ütött ez a gyerek? (1975), a Nagy zuhé (1976), a Hét Bőr (1985). Művei többek között németül, spanyolul, svédül, szerb-horvát nyelven, lengyelül, franciául, japánul is megjelentek. Noha gyermekmonológok, ifjúsági regények írójaként tartotta számon és szerette meg a közönség, köteteit a felnőtt irodalom részének ismerték el.
Janikovszky Éva írói munkásságáért megkapta a József Attila-díjat (1977), az Ifjúsági díjat (1979), a Gyermekekért-díjat (1986), a Greve-díjat (1990), a Budapestért-díjat (1993), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének gyermekirodalmi díját (1994). Az 1988-ban a Mosolyrend Lovagjává választott írót a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjével, Móra- és Szent Imre-díjjal is kitüntették. A Kossuth-díjat ez év március 14-én - betegsége miatt - a hivatalos ünnepség előtti napon, otthonában vette át. Az elismerést Mádl Ferenc köztársasági elnök nevében Görgey Gábor akkori kulturális miniszter nyújtotta át az írónak. (MTI)
Janikovszky Éva 1944 és 48 között a Szegedi Tudományegyetem filozófia-néprajz-magyar-német szakán, majd 1948 és 50 között a budapesti ELTE Bölcsészettudományi karán tanult filozófia-pszichológia-politikai gazdaságtan szakon. 1950 és 53 között a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, 1953-tól 1987-ig pedig a Móra Ferenc Könyvkiadónál először lektorként, majd főszerkesztőként.
1956 óta publikált gyermek- és ifjúsági könyveket. Réber László kitűnő munkáival illlusztrált kötetein generációk nőttek fel; legemlékezetesebb sikerei a Ha én felnőtt volnék (1965), a Málnaszörp és szalmaszál (1970), a Velem mindig történik valami (1972), a Kire ütött ez a gyerek? (1975), a Nagy zuhé (1976), a Hét Bőr (1985). Művei többek között németül, spanyolul, svédül, szerb-horvát nyelven, lengyelül, franciául, japánul is megjelentek. Noha gyermekmonológok, ifjúsági regények írójaként tartotta számon és szerette meg a közönség, köteteit a felnőtt irodalom részének ismerték el.
Janikovszky Éva írói munkásságáért megkapta a József Attila-díjat (1977), az Ifjúsági díjat (1979), a Gyermekekért-díjat (1986), a Greve-díjat (1990), a Budapestért-díjat (1993), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének gyermekirodalmi díját (1994). Az 1988-ban a Mosolyrend Lovagjává választott írót a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjével, Móra- és Szent Imre-díjjal is kitüntették. A Kossuth-díjat ez év március 14-én - betegsége miatt - a hivatalos ünnepség előtti napon, otthonában vette át. Az elismerést Mádl Ferenc köztársasági elnök nevében Görgey Gábor akkori kulturális miniszter nyújtotta át az írónak. (MTI)