A francia kormány hozzányúlna a világon egyedülálló művész- (és kultúra)barát munkanélküli segélyezési rendszerhez. Eddig az a szabadfoglalkozású művész vagy színházi-filmes-tévés műszaki, aki a szakmájában eltöltött évi 507 munkaórát igazolni tudott, jogosult volt egy évi munkanélküli segélyre, ha időlegesen nem talált magának munkát. A rendszer kifejezetten a frankofon kultúra védelmét szolgálja, ám a kormány most túlzottan nagyvonalúnak ítélve a támogatást, változtatni akar. A változás (amelyet három kisebb szakszervezet el is fogadott) abban áll, hogy ezentúl 10 hónap alatt kell 507 órát igazolni, és csak 8 havi segély jár.
Jean-Jacques Aillagon kulturális miniszter csak arra hajlandó, hogy az új szabályokat nem az idén, hanem 2004-től vezesse be. A franciák 135 ezer szabadúszó művészét és műszakiját jelentős részben képviselő nagyobb szakszervezetek azonban nem engednek, s a közvéleménykutatók szerint a lakosság kétharmada is támogatja őket.
Magyarországon ilyen nagyvonalú segélyezés nincs. Sőt, szabadúszó művészek esetében semmilyen rendszer nem létezik. A munkanélküli ellátórendszer csak munkáltatót és munkavállalót ismer, s a munka nélkül levő szabadúszó művészek önfoglalkoztatók, többnyire vállalkozók. Így aztán nem jogosultak munkanélküli segélyre.
A Művészeti Sakszervezetek Szövetsége (MSZSZ) hivatalosan nem foglalt állást a franciaországi események ügyében, de egyelőre a nemzetközi szervezetek sem hívtak fel szolidaritási akciókra - mondta a hvg.hu-nak Gyimesi László, a 15 ezer zenész, táncos, színházi dolgozó, artista, képzőművész, filmes, író szervezeteit tömörítő, s így a hazai "gyakorló"művészek tekintélyes részét képviselő szervezet elnöke. Ennek oka - gyanítja az elnök -, hogy e pillanatban nem teljesen világos, mely szervezetek mit képviselnek a kormány és a művészek vitájában.
Gyimesi László szerint az alapvető különbség az, hogy Franciaországban nincs "vállalkozó művész". Aki dolgozik, az munkavállaló, s jogosult a segélyre. Az MSzSz szerint itthon is ideje volna az élet tényeit figyelembe vevő törvényi szabályozást alkotni. A munkanélküli járulékfizetésnél lehet az a pont, ahol a hazai rendszer "beengedhetné" a szabadúszó művészeket. Kétéves előkészítés után végre eljutott a minisztérium asztalára a szakszervezetek új "művésztörvény"-javaslata. Ez minden munkavégzést munkaviszonynak tekintene, így például a színházakban BT-ként dolgozó színészre is vonatkozna a kollektív szerződés, épp úgy, mint a színház alkalmazottaira. S mivel minden dolgozó művész munkavállaló volna, kaphatna munkanélküli ellátást is. Garzó Lilla, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerdán azt nyilatkozta, hogy több szervezet azt kéri: szabályozzák külön a művészek, újságírók, biztonsági- és vagyonőrök, sportolók, fuvarozók és más speciális szakterületek önfoglalkoztatását, s azt várják a tárcától, oldja meg a kényszervállalkozók szociális védelmét.
Mivel a szakmai javaslatok összegzését követően a kormány valószínűleg ősszel készít az önálló foglalkoztatás szabályozására javaslatot, meglehet, a honi rendszerben is új felvonás veheti kezdetét. Addig is - ahogy az érdekérvényesítés hazai állapotait és hagyományait elnézzük - művész-sztrájkra nem kell számítani. A show nálunk folytatódik.
Jean-Jacques Aillagon kulturális miniszter csak arra hajlandó, hogy az új szabályokat nem az idén, hanem 2004-től vezesse be. A franciák 135 ezer szabadúszó művészét és műszakiját jelentős részben képviselő nagyobb szakszervezetek azonban nem engednek, s a közvéleménykutatók szerint a lakosság kétharmada is támogatja őket.
Magyarországon ilyen nagyvonalú segélyezés nincs. Sőt, szabadúszó művészek esetében semmilyen rendszer nem létezik. A munkanélküli ellátórendszer csak munkáltatót és munkavállalót ismer, s a munka nélkül levő szabadúszó művészek önfoglalkoztatók, többnyire vállalkozók. Így aztán nem jogosultak munkanélküli segélyre.
A Művészeti Sakszervezetek Szövetsége (MSZSZ) hivatalosan nem foglalt állást a franciaországi események ügyében, de egyelőre a nemzetközi szervezetek sem hívtak fel szolidaritási akciókra - mondta a hvg.hu-nak Gyimesi László, a 15 ezer zenész, táncos, színházi dolgozó, artista, képzőművész, filmes, író szervezeteit tömörítő, s így a hazai "gyakorló"művészek tekintélyes részét képviselő szervezet elnöke. Ennek oka - gyanítja az elnök -, hogy e pillanatban nem teljesen világos, mely szervezetek mit képviselnek a kormány és a művészek vitájában.
Gyimesi László szerint az alapvető különbség az, hogy Franciaországban nincs "vállalkozó művész". Aki dolgozik, az munkavállaló, s jogosult a segélyre. Az MSzSz szerint itthon is ideje volna az élet tényeit figyelembe vevő törvényi szabályozást alkotni. A munkanélküli járulékfizetésnél lehet az a pont, ahol a hazai rendszer "beengedhetné" a szabadúszó művészeket. Kétéves előkészítés után végre eljutott a minisztérium asztalára a szakszervezetek új "művésztörvény"-javaslata. Ez minden munkavégzést munkaviszonynak tekintene, így például a színházakban BT-ként dolgozó színészre is vonatkozna a kollektív szerződés, épp úgy, mint a színház alkalmazottaira. S mivel minden dolgozó művész munkavállaló volna, kaphatna munkanélküli ellátást is. Garzó Lilla, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerdán azt nyilatkozta, hogy több szervezet azt kéri: szabályozzák külön a művészek, újságírók, biztonsági- és vagyonőrök, sportolók, fuvarozók és más speciális szakterületek önfoglalkoztatását, s azt várják a tárcától, oldja meg a kényszervállalkozók szociális védelmét.
Mivel a szakmai javaslatok összegzését követően a kormány valószínűleg ősszel készít az önálló foglalkoztatás szabályozására javaslatot, meglehet, a honi rendszerben is új felvonás veheti kezdetét. Addig is - ahogy az érdekérvényesítés hazai állapotait és hagyományait elnézzük - művész-sztrájkra nem kell számítani. A show nálunk folytatódik.