„A világ nyelveinek fejlődése kritikus ponthoz ért. Egy többszázéves egyenes vonalú fejlődést követően most valami egészen más következik” – véli David Graddol nyelvkutató. A Science című lapban február végén megjelent cikkében Graddol rámutat: a változások oka a népességfejlődés, ezen belül is az ázsiai országokban tapasztalható rendkívül gyors növekedés, és az azzal együtt járó migráció. E folyamatok következményeként hamarosan visszaszorul az angol nyelv eddig töretlen előrehaladása.
Az anyanyelv szerinti nyelvranglistát pillanatnyilag a kínai nyelv vezeti, melynek különböző változatait több mint 1,1 milliárdnyian, azaz körülbelül háromszor annyian beszélik, mint a második helyezett angolt. Graddol szerint az elkövetkező években az angol hátrébb szorulása figyelhető majd meg: 2050-re a jelenlegi második helyezettet már a Katartól Nepálig beszélt hindi és az urdu nyelvek is megelőzik majd, és ugyan nem hagyja le, de közel kerül hozzá a spanyol és az arab nyelv is. Addigra az angolt a 100 évvel ezelőtti 9 százalékhoz képest már csak a lakosság öt százaléka beszéli majd. Még a fent felsoroltaknál is gyorsabban nőnek majd a jelenleg másodikvonalbeli bengáli, maláj és tamil nyelvek, kiesik az anyanyelvi TOP 10-es listáról viszont a jelenleg tizedik helyen álló, 102 milliós német nyelv.
Graddol szerint a ma megszámolt 6 ezer élő nyelv 90 százaléka nem éli túl a következő évszázadokat, ezzel egy időben azonban, főként a városokban, az ott élő különböző idiómák keveredésével új nyelvek születnek majd. Az egyénenként beszélt idegen nyelvek számának növekedése mellett minden bizonnyal megmarad az angol első helyezése, és megkerülhetetlen lesz a jövőben a jelenleg Kínában és déli szomszédainál használatos mandarin is. A csak és kizárólag angolul beszélőknek azonban Graddol szerint a jövő többnyelvű társadalmaiban már problémái adódhatnak.
Joshua Fishman, a Yeshiva Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára egy korábbi tanulmányában szintén azt prognosztizálta, hogy a ma világnyelvként használt angol a jövőben valószínűleg még inkább a magasabb társadalmi osztályok nyelvévé válik majd. Ez, valamint az angol uralmát kísérő ellenszenv hosszú távon e nyelv további globalizációja ellenében hat majd, állítja a tudós.
Az anyanyelv szerinti nyelvranglistát pillanatnyilag a kínai nyelv vezeti, melynek különböző változatait több mint 1,1 milliárdnyian, azaz körülbelül háromszor annyian beszélik, mint a második helyezett angolt. Graddol szerint az elkövetkező években az angol hátrébb szorulása figyelhető majd meg: 2050-re a jelenlegi második helyezettet már a Katartól Nepálig beszélt hindi és az urdu nyelvek is megelőzik majd, és ugyan nem hagyja le, de közel kerül hozzá a spanyol és az arab nyelv is. Addigra az angolt a 100 évvel ezelőtti 9 százalékhoz képest már csak a lakosság öt százaléka beszéli majd. Még a fent felsoroltaknál is gyorsabban nőnek majd a jelenleg másodikvonalbeli bengáli, maláj és tamil nyelvek, kiesik az anyanyelvi TOP 10-es listáról viszont a jelenleg tizedik helyen álló, 102 milliós német nyelv.
Graddol szerint a ma megszámolt 6 ezer élő nyelv 90 százaléka nem éli túl a következő évszázadokat, ezzel egy időben azonban, főként a városokban, az ott élő különböző idiómák keveredésével új nyelvek születnek majd. Az egyénenként beszélt idegen nyelvek számának növekedése mellett minden bizonnyal megmarad az angol első helyezése, és megkerülhetetlen lesz a jövőben a jelenleg Kínában és déli szomszédainál használatos mandarin is. A csak és kizárólag angolul beszélőknek azonban Graddol szerint a jövő többnyelvű társadalmaiban már problémái adódhatnak.
Joshua Fishman, a Yeshiva Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára egy korábbi tanulmányában szintén azt prognosztizálta, hogy a ma világnyelvként használt angol a jövőben valószínűleg még inkább a magasabb társadalmi osztályok nyelvévé válik majd. Ez, valamint az angol uralmát kísérő ellenszenv hosszú távon e nyelv további globalizációja ellenében hat majd, állítja a tudós.