Az Irodalmi Kerekasztalt a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a József Attila Kör, a PEN Klub magyar tagozata, az Írók Szakszervezete, a Magyar Írók Egyesülete, a Fiatal Írók Szövetsége és a Független Írók Egyesülete február elején alakította meg. A kerekasztal a kultuszminisztéáriummal folytatott tárgyalásokat a hazai irodalom égető gondjairól, ám a Döbrentei-ügy nyomán leállt a szakmai munka. Most újragondolhatják, melyek a komolyan vehető irodalmi szervezetek, s kik folytassák tovább a munkát. A szervezetek május 20-ig kitöltik a kérdőívet, amelyben az általános, a bejegyzésre, a működési formára vonatkozó adatok mellett részletesen számot adnak tagságukról, ki lehet a szervezetek tagja, milyen a tagságban az írók és nem írók részaránya.
Az írószervezetek arról is tájékoztatják egymást, hogy milyen tevékenységet folytatnak, milyen rendezvényeik vannak, továbbá közlik anyagi helyzetük, honnan kapnak anyagi támogatást és rendelkeznek-e nemzetközi kapcsolatokkal.
A szervezetek a kérdőívhez csatolják az elmúlt három évet felölelő szakmai beszámolójukat.
A kerekasztal célja, hogy a kulturális tárcával egyeztetve az európai előírásokkal összhangban átfogó rendezési tervet dolgozzanak ki az irodalmi életre vonatkozóan, és előkészítsék az irodalmi törvényt.
A felmérés elkészítésének gondolata azután vetődött fel, hogy a Szépírók Társasága és a JAK kifogásolta: a kerekasztal februári ülésén olyan szervezetek is jelen voltak, amelyeket nem tartanak kellően reprezentatívnak és országos jellegűnek, taglétszámukat nem tekintik jelentékenynek.
A két tömörülés a Független Írók Szövetségére és a Magyar Írók Egyesületére, tehát a Hernádi Gyula és a Gyurkovics Tibor vezette szervezetekre gondolt.
A kerekasztal március végi ülése után az is kérdéses volt, hogy egyáltalán folytatódhat-e az egyeztetés az irodalmi szervezetek között. A kerekasztal szóvivőjének közlése szerint a feszültséget az okozta, hogy az Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány az idén Döbrentei Kornél költőnek ítélte oda az alternatív Kossuth-díjat.
A Magyar Írószövetségből már több mint 150-en léptek ki amiatt, hogy a költő, az írószövetség kuratóriumi tagja - szerintük - a múltban több kirekesztő szellemiségű megnyilvánulást tett, illetve amiatt, hogy a szervezet vezetése nem határolódott el a Tilos Rádió előtt januárban mondott, "gyűlöletre uszító, alig kódoltan antiszemita" beszédétől.
Az írószervezetek arról is tájékoztatják egymást, hogy milyen tevékenységet folytatnak, milyen rendezvényeik vannak, továbbá közlik anyagi helyzetük, honnan kapnak anyagi támogatást és rendelkeznek-e nemzetközi kapcsolatokkal.
A szervezetek a kérdőívhez csatolják az elmúlt három évet felölelő szakmai beszámolójukat.
A kerekasztal célja, hogy a kulturális tárcával egyeztetve az európai előírásokkal összhangban átfogó rendezési tervet dolgozzanak ki az irodalmi életre vonatkozóan, és előkészítsék az irodalmi törvényt.
A felmérés elkészítésének gondolata azután vetődött fel, hogy a Szépírók Társasága és a JAK kifogásolta: a kerekasztal februári ülésén olyan szervezetek is jelen voltak, amelyeket nem tartanak kellően reprezentatívnak és országos jellegűnek, taglétszámukat nem tekintik jelentékenynek.
A két tömörülés a Független Írók Szövetségére és a Magyar Írók Egyesületére, tehát a Hernádi Gyula és a Gyurkovics Tibor vezette szervezetekre gondolt.
A kerekasztal március végi ülése után az is kérdéses volt, hogy egyáltalán folytatódhat-e az egyeztetés az irodalmi szervezetek között. A kerekasztal szóvivőjének közlése szerint a feszültséget az okozta, hogy az Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány az idén Döbrentei Kornél költőnek ítélte oda az alternatív Kossuth-díjat.
A Magyar Írószövetségből már több mint 150-en léptek ki amiatt, hogy a költő, az írószövetség kuratóriumi tagja - szerintük - a múltban több kirekesztő szellemiségű megnyilvánulást tett, illetve amiatt, hogy a szervezet vezetése nem határolódott el a Tilos Rádió előtt januárban mondott, "gyűlöletre uszító, alig kódoltan antiszemita" beszédétől.