Miközben dúl a labdarúgó EB,a budapesti Liget Galériában már, vagy inkább még foci világbajnokság van. Egy osztrák művész objektjeit állítja ki a Liget.
Egy egész eposzt látunk, nevezetesen a 2002-es Labdarúgó Világbajnokság valamennyi mérkőzését a csoportmérkőzésektől a döntőig, az összes csapatot és játékost, illetve az őket megtestesítő, megfelelő színű és számú műanyag ruhacsipeszt.
Schrammel kép-objektjein egy-egy játékos négy ruhacsipeszből áll, pontosan annyiból, amennyivel az adott meccsen viselt pólójukat és klottgatyájukat mosás után ki lehetne a szárítókötélre akasztani. Ennek megfelelően a tizenegyszer négy ruhacsipesz azokat a nemzeti színeket reprezentálja, amelyben az illető csapat az adott meccsen pályára lépett. Minden egyes kép két csapatot, azaz egy-egy mérközést ábrázol, s a képek összessége, a színek váltakozása, illetve a színkombinációk számának csökkenése, bizonyos színek eltűnése írja le azt a történetet, ami az elődöntőktől vezetett a világbajnoki döntőig. Mindez természetesen egyaránt mulatságos, ha a sport és a korabeli médiaesemény szemszögéből tekintjük, de akkor is, ha színtani vagy más festészeti, illetve művészeti problémaként közelítjük meg.
Pierre Schrammel: 1935-ben született Párizsban, 1946 óta él Ausztriában. 1961-63 között a Bécsi Művészeti Akadémia növendéke, mesterei Fritz Wotruba és A. P. Gütersloh. A 60-as években grafikával foglalkozik, a 70-es évektől a fotográfia kerül érdeklődése középpontjába, 1982-ben feleségével, a művészettörténész Dr. Gerlinde Schrammellel alapító tagja lesz annak a művészekből és művészeti szakemberekböl álló társaságnak, amely Josef Wais vezetésével létrehozza a Fotogalerie Wien-t.
Június 17- július 22.; Bp, Ajtósi Dürer sor 5. Liger Galéria
Egy egész eposzt látunk, nevezetesen a 2002-es Labdarúgó Világbajnokság valamennyi mérkőzését a csoportmérkőzésektől a döntőig, az összes csapatot és játékost, illetve az őket megtestesítő, megfelelő színű és számú műanyag ruhacsipeszt.
Schrammel kép-objektjein egy-egy játékos négy ruhacsipeszből áll, pontosan annyiból, amennyivel az adott meccsen viselt pólójukat és klottgatyájukat mosás után ki lehetne a szárítókötélre akasztani. Ennek megfelelően a tizenegyszer négy ruhacsipesz azokat a nemzeti színeket reprezentálja, amelyben az illető csapat az adott meccsen pályára lépett. Minden egyes kép két csapatot, azaz egy-egy mérközést ábrázol, s a képek összessége, a színek váltakozása, illetve a színkombinációk számának csökkenése, bizonyos színek eltűnése írja le azt a történetet, ami az elődöntőktől vezetett a világbajnoki döntőig. Mindez természetesen egyaránt mulatságos, ha a sport és a korabeli médiaesemény szemszögéből tekintjük, de akkor is, ha színtani vagy más festészeti, illetve művészeti problémaként közelítjük meg.
Pierre Schrammel: 1935-ben született Párizsban, 1946 óta él Ausztriában. 1961-63 között a Bécsi Művészeti Akadémia növendéke, mesterei Fritz Wotruba és A. P. Gütersloh. A 60-as években grafikával foglalkozik, a 70-es évektől a fotográfia kerül érdeklődése középpontjába, 1982-ben feleségével, a művészettörténész Dr. Gerlinde Schrammellel alapító tagja lesz annak a művészekből és művészeti szakemberekböl álló társaságnak, amely Josef Wais vezetésével létrehozza a Fotogalerie Wien-t.
Június 17- július 22.; Bp, Ajtósi Dürer sor 5. Liger Galéria