Csorbítatlanul, cenzúra nélkül jelenhet meg a regény, amelyből 1956-ban Fábri Zoltán rendezett filmet Hannibál tanár úr címmel – mondta Vészits Andrea, az író dédunokája. A dédunoka szerint Móra Ferenc 1924-ben a Világ főszerkesztőjének, Feleky Gézának a kérésére írta meg a Hannibál feltámasztását.
A "vitriolos, a Horthy-rendszert kipellengérező stílus miatt azonban a mű nem láthatott napvilágot", az indok viszont az volt, hogy a főszerkesztő "elvesztette" a kéziratot – mondta a dédunoka. Mivel Móra soha nem készített másolatot a megírt szövegekről, ezért abban a hitben halt meg, hogy a kézirat végleg eltűnt.
Az író halála után néhány hónappal Feleky Géza költözés közben megtalálta a kéziratot, s mivel eredménytelenül próbálkozott a Révai Kiadónál a megjelentetésével, Móra Ferenc egyik barátjára, Roóz Rezsőre bízta a regényt.
A II. világháború után Roóz Rezsőtől a kézirat a Magyar Nemzethez került. A lap közölte a kisregényt, majd az eredeti szöveg eltűnt. "Valamilyen úton-módon mégis visszajutott a papámhoz 1953-ban, aki soha senkinek nem szólt arról, hogy megkerült a kézirat" - mesélte a dédunoka. A dédapjáról szóló filmhez gyűjtött anyagot, amikor eszébe jutott, hogy egyszer a papájánál láttott egy borítékot, amin a Hannibál felirat állt, és újságkivágatok lógtak ki belőle. "Köztük megtaláltam a teljesen érintetlen kéziratot".
Az eredeti szöveget átvizsgálva kiderült, hogy a Magyar Nemzetben közreadott változatában körülbelül 250 változtatást végeztek, ezek egy része kifejezetten cenzurális, de sok javítás stiláris jellegű, a cenzor stilizálta Móra Ferencet - tette hozzá.
A Hannibál feltámasztásának gondozását az Argumentum Kiadó vállalta.(MTI)
A "vitriolos, a Horthy-rendszert kipellengérező stílus miatt azonban a mű nem láthatott napvilágot", az indok viszont az volt, hogy a főszerkesztő "elvesztette" a kéziratot – mondta a dédunoka. Mivel Móra soha nem készített másolatot a megírt szövegekről, ezért abban a hitben halt meg, hogy a kézirat végleg eltűnt.
Az író halála után néhány hónappal Feleky Géza költözés közben megtalálta a kéziratot, s mivel eredménytelenül próbálkozott a Révai Kiadónál a megjelentetésével, Móra Ferenc egyik barátjára, Roóz Rezsőre bízta a regényt.
A II. világháború után Roóz Rezsőtől a kézirat a Magyar Nemzethez került. A lap közölte a kisregényt, majd az eredeti szöveg eltűnt. "Valamilyen úton-módon mégis visszajutott a papámhoz 1953-ban, aki soha senkinek nem szólt arról, hogy megkerült a kézirat" - mesélte a dédunoka. A dédapjáról szóló filmhez gyűjtött anyagot, amikor eszébe jutott, hogy egyszer a papájánál láttott egy borítékot, amin a Hannibál felirat állt, és újságkivágatok lógtak ki belőle. "Köztük megtaláltam a teljesen érintetlen kéziratot".
Az eredeti szöveget átvizsgálva kiderült, hogy a Magyar Nemzetben közreadott változatában körülbelül 250 változtatást végeztek, ezek egy része kifejezetten cenzurális, de sok javítás stiláris jellegű, a cenzor stilizálta Móra Ferencet - tette hozzá.
A Hannibál feltámasztásának gondozását az Argumentum Kiadó vállalta.(MTI)