Puskás Tivadar 160 éve, 1844. szeptember 17-én született Pesten. Bár a feltalálót a telefonközpontok atyjának ismerik Magyarországon, de az az igazság, hogy nem ő volt a telefonközpont feltalálója. E műszaki elképzelésre – amely a keresztlemezes váltón alapul – az első francia szabadalmat már 1850-ben kiadták F. M. A. Dumont-nak. Az angol szabadalom 1851-ben kelt, amelyet a távíróközpontokban már 1865-ben alkalmazott az Universal Private Telegraph nevű társaság. De Puskás jó szervezőkészségű, kiváló műszaki-gazdasági szakember és nagy kísérletező volt, aki ismerte korának technikai lehetőségeit és ki is használta azokat vállalkozásaiban. Neve pedig Európa-szerte ismertté vált a telefonhírmondó révén, amely a század eleji Budapest szenzációja volt.
Puskást hajtotta a vére, igazi XIX. századi kalandor volt, aki fiatalon nekivágott Amerikának, ahol arany után kutatott a vadnyugaton, volt robbantási szakértő, ezüstbánya-tulajdonos, míg nem tönkrement, és 1876-ban kénytelen volt visszatérni Európába. E kalandozásnak azonban volt egy feltétlen haszna. Még Amerikában megismerkedett a vezetékes távíróval, és felötlött benne: ha egy központban összekapcsolnának több állomást, a kapcsolati lehetőségek lényegesen bővülnének. E találmányt eladta Brüsszelben, ahol 1876-ban távíróközpontot hozott létre. Amikor Bell találmányáról, a telefonról olvasott, Puskás ismét Amerikába ment, ahol találkozott Bell-lel és Edisonnal. Edison értékelte Puskás szaktudását, és egy ideig állítólag együtt is dolgoztak, s 1878-ban Puskás létesítette az első telefonközpontot Bostonban.
Edison Puskást bízta meg találmányainak értékesítésével, ő Londonba ment, majd Párizsba tette át székhelyét, és ott mutatta be a fonográfot a párizsi világkiállításon. A telefon ügye nehezebben haladt előre, de 1879-ben Puskás Párizsban létrehozta az első központot, s a létesítés jogát Európa számos országa megvette. A telefonszolgálat működtetését Ferenc öccsével is megismertette, aki ezután Magyarországon irányította a hálózat-fejlesztést 1884-ben bekövetkezett haláláig, akkor a vállalatot Tivadar vette át.
Puskás Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott, villanymotoros kormányozható léghajóval folytatott kísérleteket, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamos autón közlekedett. A villanyvilágítással is foglalkozott, de legnagyobb sikere a párizsi opera előadásának vezetékes közvetítése volt 1881-ben. Jelentős találmánya volt a világon először Budapesten bevezetett vezetékes hír- és műsorközlő berendezés, a telefonhírmondó elődje, amelyet tizenegy telefonos-kisasszonnyal működtetett. Ez 1882. február 4-én, a farsangi íróbálon mutatkozott be, amikor a Nemzeti Színházból odavezetett „sodronyokon" át a Vigadóban felállított fülkékben az érdeklődők ámulva hallgatták a Hunyadi László dallamainak közvetítését. Egy korabeli újságíró-fültanú ezt írta: „a zene és az ének olyan tisztán kivehető volt, mintha a Színház csarnokában álltam volna." 1889-ben Budapesten 1110 telefon-előfizető és 33 nyilvános állomás volt, ezzel a város megelőzte Bécset.
Ezután eladta vállalatát az államnak, majd Erdélyben aranyat és olajat kutatott, sikertelenül, de szabadalmat kapott egy irányított robbantási módszerre, mely a mai millszekundos robbantás előfutára. Megpályázta, de nem nyerte el az Al-Duna szabályozási munkáit. Ismét a telefon-üzletben működött 1887-től, bérbe vette saját korábbi vállalatát. 1892. február 14-én az Operaházból közvetítette a Bánk bán előadását a Pesti Vigadóba. Ezután hozta létre a telefonhírmondót, mely sok tekintetben a rádió előfutárának tekinthető. Az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában1892 júliusában, majd még 18 országban jelentette be "Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére" névvel a telefonhírmondó szabadalmát. A szolgáltatás 1893. február 15-én ezekkel a szavakkal kezdte adását Budapesten: "Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul."
A beszélő újság első "stúdiója" a Magyar utca 6. számú házban volt, egy év múlva már 700, 1914-ben tízezer előfizetője volt. A telefonhírmondó 1925-ig működött. Puskás 49 éves korában, egy hónappal találmányának megvalósulása után, 1893. március 16-án halt meg Budapesten. Ezt a hírt is a telefonhírmondó közölte elsőnek.
Felhasznált forrás: Fábri Ferenc: 160 éve született Puskás Tivadar (Panoráma)
Puskást hajtotta a vére, igazi XIX. századi kalandor volt, aki fiatalon nekivágott Amerikának, ahol arany után kutatott a vadnyugaton, volt robbantási szakértő, ezüstbánya-tulajdonos, míg nem tönkrement, és 1876-ban kénytelen volt visszatérni Európába. E kalandozásnak azonban volt egy feltétlen haszna. Még Amerikában megismerkedett a vezetékes távíróval, és felötlött benne: ha egy központban összekapcsolnának több állomást, a kapcsolati lehetőségek lényegesen bővülnének. E találmányt eladta Brüsszelben, ahol 1876-ban távíróközpontot hozott létre. Amikor Bell találmányáról, a telefonról olvasott, Puskás ismét Amerikába ment, ahol találkozott Bell-lel és Edisonnal. Edison értékelte Puskás szaktudását, és egy ideig állítólag együtt is dolgoztak, s 1878-ban Puskás létesítette az első telefonközpontot Bostonban.
Edison Puskást bízta meg találmányainak értékesítésével, ő Londonba ment, majd Párizsba tette át székhelyét, és ott mutatta be a fonográfot a párizsi világkiállításon. A telefon ügye nehezebben haladt előre, de 1879-ben Puskás Párizsban létrehozta az első központot, s a létesítés jogát Európa számos országa megvette. A telefonszolgálat működtetését Ferenc öccsével is megismertette, aki ezután Magyarországon irányította a hálózat-fejlesztést 1884-ben bekövetkezett haláláig, akkor a vállalatot Tivadar vette át.
Puskás Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott, villanymotoros kormányozható léghajóval folytatott kísérleteket, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamos autón közlekedett. A villanyvilágítással is foglalkozott, de legnagyobb sikere a párizsi opera előadásának vezetékes közvetítése volt 1881-ben. Jelentős találmánya volt a világon először Budapesten bevezetett vezetékes hír- és műsorközlő berendezés, a telefonhírmondó elődje, amelyet tizenegy telefonos-kisasszonnyal működtetett. Ez 1882. február 4-én, a farsangi íróbálon mutatkozott be, amikor a Nemzeti Színházból odavezetett „sodronyokon" át a Vigadóban felállított fülkékben az érdeklődők ámulva hallgatták a Hunyadi László dallamainak közvetítését. Egy korabeli újságíró-fültanú ezt írta: „a zene és az ének olyan tisztán kivehető volt, mintha a Színház csarnokában álltam volna." 1889-ben Budapesten 1110 telefon-előfizető és 33 nyilvános állomás volt, ezzel a város megelőzte Bécset.
Ezután eladta vállalatát az államnak, majd Erdélyben aranyat és olajat kutatott, sikertelenül, de szabadalmat kapott egy irányított robbantási módszerre, mely a mai millszekundos robbantás előfutára. Megpályázta, de nem nyerte el az Al-Duna szabályozási munkáit. Ismét a telefon-üzletben működött 1887-től, bérbe vette saját korábbi vállalatát. 1892. február 14-én az Operaházból közvetítette a Bánk bán előadását a Pesti Vigadóba. Ezután hozta létre a telefonhírmondót, mely sok tekintetben a rádió előfutárának tekinthető. Az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában1892 júliusában, majd még 18 országban jelentette be "Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére" névvel a telefonhírmondó szabadalmát. A szolgáltatás 1893. február 15-én ezekkel a szavakkal kezdte adását Budapesten: "Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul."
A beszélő újság első "stúdiója" a Magyar utca 6. számú házban volt, egy év múlva már 700, 1914-ben tízezer előfizetője volt. A telefonhírmondó 1925-ig működött. Puskás 49 éves korában, egy hónappal találmányának megvalósulása után, 1893. március 16-án halt meg Budapesten. Ezt a hírt is a telefonhírmondó közölte elsőnek.
Felhasznált forrás: Fábri Ferenc: 160 éve született Puskás Tivadar (Panoráma)