Minálunk minden bizonnyal George Michael egykori csapata, a Wham! karácsonyi nótája, a Last Christmas a leggyakrabban játszott karácsonyi sláger. Minden újkori fiúcsapat őse, a nyolcvanas évek két boy band-je, a Bros és a Wham!; ez utóbbi kéttagú formáció volt. Nevükhöz néhány nagy sláger fűződik, meg a testhezálló pink forrónadrág bevezetése a popzene kelléktárába. A Careless Whispers és a Wake Me Up Before You Go Go valamit azért felvillant abból a formátumosabb pop előadóból, akivé George Michael válik később, már szólóban, ám a Last Christmas inkább nyúlós nyalóka-darab. Annak viszont
A Last Christmas japán kiadása Örökzöldség |
A slágerlistán épp egy karácsonyi dal előzte meg, a jótékony célú single, a Band Aid sztárokat felvonultató produkciója, a Do They Know It’s Christmas? (utalva a világ éhezőire: Tudják, hogy karácsony van?). Érdekes, hogy a Band Aidben éppenséggel George Michael is közreműködött. A jótékonysági karácsony-himnuszt most brit popzenészek rögzítették újra, az egykori közreműködők közül Bob Geldof, Sting, Paul McCartney és Bono az új verzióban is helyet kapott.
A mi popcsapataink közül is sokan érezték szinte kötelezőnek, hogy karácsonykor karácsonyi dalokat produkáljanak. A plázákban itt-ott felcsendül a Neoton Família 1986-os dala, a Ha elmúlik karácsony, amely azt a témát boncolgatja, hogy hova is tűnik a szeretet az ünnepek végeztével. S közös óhajként fogalmazza meg: "Istenem, hadd legyen egész évben ilyen a világ!"
Valaha a Neoton istállójából indult Zoltán Erika is, de utóbb Erika C.-re módosította a nevét, s levált a Pásztor-Jakab-Hatvani szerzőtrió slágereiről. Önálló útra lépett, hip-hop tánciskolát alapítva Robbie D.-vel. A Mr.Hóember (1997) című slágerük tartalmilag kicsit elmozdul az ünnepkör közvetlen problematikájától, de a születés-mítosz így is belekerül: „…valahol útnak indul egy kis ember”, szól az ominózus sor. Nem lehet belőle nem kihallani az Erika-Robi páros saját gyermekáldására vonatkozó utalást. A Hé, miszter Hóember! -nóta a múlt slágereit játszó rádiók kedvelt választása télvíz idején.
Talán sosem lesz többé olyanfajta kultusz, mint amilyen a Piramis zenekart övezte a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján. A „kóbor angyalok”, a csövesek, a magyar kádárizmus Generation X-ét képezték, a Piramis pedig tökéletesen telibe találta érzelmeiket. Szinte sosem kerül elő manapság, pedig keletkezése idején hatalmas sláger volt, a Piramis együttestől a Kívánj igazi ünnepet!, no meg az Ajándék (1978), a dal másik szövegváltozata. Ez volt az eredeti, s inkább személyes („Tél volt, hó esett és jöttek az ünnepek / Gondolkodtam, mit is adhatnék neked…”), míg a másik már általánosabb érvényű gondolatokat fogalmaz meg („Álmaink és bűneink / Jó és rossz tetteink / Ma hó takarja.”) s szeretetfilozófiáját globálissá terjeszti ki. A Piramis igazi himnuszt alkotott, s a bőrdzsekis, Trapper nadrágos-Nomád inges rocknóták mellett a rockballada műfaját is behozta a hazai őszinte kőkemény fémzene repertoárjába.
Ami a karácsonyi üzeneteket illeti, John Lennon és Yoko Ono is eljuttatták a világhoz a magukét. A WAR IS OVER plakátkampányuk 1969-ben a világ több nagyvárosát érintette. A hófehér plakátok felirata (War is Over – a Háborúnak vége) alatt volt a lényeg, az apró betűs rész: If you want it (Ha te is akarod). Az üzenet az 1971-es Happy Xmas című Lennon dal végén kerül elő, egy
Yoko Ono plakátja 1998-ból © www.instantkarma.com |
A karácsonyi örökzöldek listáján persze verhetetlen a Jingle Bells és a White Christmas. Ez utóbbit Irving Bell írta, hollywoodi sikerszerző és tizenhét komplett Broadway-musical szerzője. Számos más slágert is jegyez (pl.: Alexander’s Ragtime Band, Cheek To Cheek), valamint nagyívű melódiákat (pl. God Bless America) és üzletemberként is sikeres volt. Hosszú életébe (1989-ben halt meg százegy évesen) sok minden belefért: musicalszínházat és kiadóvállalatot alapított, jogdíjaiból jótékonykodott. Időnként egyáltalán nem volt megelégedve slágerei utóéletével; 1957-ben például a White Christmas Elvis Presley-féle változatát hallva megpróbálta letiltani a rádióállomásoknál a Király énekelte lemezt.
Ami a Jingle Bellst illeti, ez a szám talán a karácsonyi slágerirodalom legnagyobb közhelye, s úgy lett az, hogy az eredeti szöveg nem is említi a karácsonyt. James Pierpoint 1857-ben eredetileg Hálaadás-napra komponálta a dallamocskát a bostoni vasárnapi iskolába járó gyerekek számára. Szerették a dalt, ezért a karácsonyi ünnepségen megismételték, a többi pedig – ahogy mondani szokás - már történelem. Úgy tűnik, itt egy korai mémmel van dolgunk, vagyis egyfajta kulturális vírussal, a dal ugyanis elterjedt, milliónyi feldolgozása született, mindenki ismeri és énekli, ha mást nem is, legalább a refrénjét. Hogyaszondja: Jingle bells, jingle bells, jingle all the way…