Története során másodszor kap interjúkötet Magyar Irodalmi Díjat, amely az előző év legjobb szépirodalmi könyvét ismeri el. Korábban Balla Zsófia Bodor Ádámmal készített beszélgetését díjazták.
A vajdasági Palicson élő Tolnai Ottó az egyetemes magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója és személyisége. A Költő disznózsírból egy rádióban elhangzott beszélgetéssorozat szerkesztett változata. 1998-ban, a jugoszláviai háború alatt Parti Nagy Lajos költő - egyébként a díj tavalyi kitüntetettje - arra vállalkozott, hogy a költő egész munkásságát felölelő életút-interjút készít vele.
Az interjú hat napig, "hat ülésben" készült, így olyan mély, eleven és őszinte dialógus alakult ki kettejük között, ami felülmúlja a művészinterjúk színvonalát. Tolnai Ottó az élő szó mestere is, akinek történetei, kommentárjai, mulatságos anekdotái és tárgyiasan pontos emlékezete plasztikusan elevenítik föl a személyes és a kisebbségi múlt mélyrétegeit. Közben persze a mesterek, a barátságok és szerelmek történetét, ami keresztül-kasul átjárta az Új Symposion első nemzedékének önszerveződését, irodalmi legitimációját.
Tolnai Ottó továbbírta az interjús nyesanyagot, pontosította, bővítette a szöveget. A könyvet a pozsonyi Kalligram adta ki tavaly év végén.
Esterházy Péter szerint (őt tünették ki először a Magyar Irodalmi Díjjal) "Tolnai a tandoris szabad-beszéd mestere (Tandori meg a tolnaisé), amely egyszerre laza fecsegés és motívumokra ügyelő költői szöveg, egyszerre szemérmes és leplezetlenül személyes."
A díjat, amelyet bruttó ötmillióval nyomatékosítanak, a Magyar Kultúra Napján, 2005 január 22-én Göncz Árpád adja át Tolnai Ottónak.
Az elismerést korábban Esterházy Péternek, Bodor Ádámnak, Balla Zsófiának, Szilágyi Istvánnak (ő nem vette át a megosztott elismerést), valamint Rakovszky Zsuzsának és Parti Nagy Lajosnak ítélte oda a Magyarország Európában Alapítvány kuratóriuma.
A vajdasági Palicson élő Tolnai Ottó az egyetemes magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója és személyisége. A Költő disznózsírból egy rádióban elhangzott beszélgetéssorozat szerkesztett változata. 1998-ban, a jugoszláviai háború alatt Parti Nagy Lajos költő - egyébként a díj tavalyi kitüntetettje - arra vállalkozott, hogy a költő egész munkásságát felölelő életút-interjút készít vele.
Az interjú hat napig, "hat ülésben" készült, így olyan mély, eleven és őszinte dialógus alakult ki kettejük között, ami felülmúlja a művészinterjúk színvonalát. Tolnai Ottó az élő szó mestere is, akinek történetei, kommentárjai, mulatságos anekdotái és tárgyiasan pontos emlékezete plasztikusan elevenítik föl a személyes és a kisebbségi múlt mélyrétegeit. Közben persze a mesterek, a barátságok és szerelmek történetét, ami keresztül-kasul átjárta az Új Symposion első nemzedékének önszerveződését, irodalmi legitimációját.
Tolnai Ottó továbbírta az interjús nyesanyagot, pontosította, bővítette a szöveget. A könyvet a pozsonyi Kalligram adta ki tavaly év végén.
Esterházy Péter szerint (őt tünették ki először a Magyar Irodalmi Díjjal) "Tolnai a tandoris szabad-beszéd mestere (Tandori meg a tolnaisé), amely egyszerre laza fecsegés és motívumokra ügyelő költői szöveg, egyszerre szemérmes és leplezetlenül személyes."
A díjat, amelyet bruttó ötmillióval nyomatékosítanak, a Magyar Kultúra Napján, 2005 január 22-én Göncz Árpád adja át Tolnai Ottónak.
Az elismerést korábban Esterházy Péternek, Bodor Ádámnak, Balla Zsófiának, Szilágyi Istvánnak (ő nem vette át a megosztott elismerést), valamint Rakovszky Zsuzsának és Parti Nagy Lajosnak ítélte oda a Magyarország Európában Alapítvány kuratóriuma.