Beleszólni az amerikai művészeti diskurzusba

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Mindenképpen új programmal és talán új helyen is folytathatja munkáját a New York-i magyar kulturális központ. Bár Orsós László Jakab, az új igazgató nem épület-, hanem programspecifikus munkát kíván végezni. Megszólal a Hungarian Cultural Center új vezetője.

Magyarország, bár kis ország, erős intellektuális háttérrel beleszólhat az amerikai művészeti diskurzusba - mondta Orsós László Jakab, a New York-i magyar kulturális intézet új igazgatója szerdán Budapesten az MTI-nek.
   
A negyvenéves Orsós László Jakab - forgatókönyvíró és kritikus, Színház ésFilmművészeti Egyetemen dramaturgiát és kreatív írást tanít  - e hét végi bemutatkozó látogatása után, februárban foglalja el helyét.
   
Elődjét, Márton Andrást, megbízatásának 2005 októberi lejárta előtt, január 3-val visszahívta Hiller István kulturális miniszter, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy a New York-i magyar intézet "nem a megfelelő színvonalon működik, vezetőjével és tevékenységével kapcsolatban problémák merültek fel".

Tavaly Márton és a minisztérium között éles vita alakult ki. A nyár folyamán Márton András nyílt levelet publikált a hazai sajtóban, amelyben az általa vezetett kultúrintézet szerinte tarthatatlan jogi helyzetére hívta fel a figyelmet. Márton szerint az intézet létrehozásakor jogi természetű hibák merültek fel

A Hungarian Cultural Center honlapja
Új helyen?
© www.magyarintezet.hu
, ezért nem lehetett igazán hatékony a tevékenysége. Márton nyílt levelének közzételére azután került sor, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök Egyesült Államokbeli látogatásán bejelentette, 2005-ben megalapítanak egy magyar kulturával foglalkozó intézetet New Yorkban.
   
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma októberben írt ki pályázatot az igazgató helyre.

A tizenhat beérkezett pályázatból a miniszter a bírálóbizottság egyhangú szakmai véleménye alapján jelölte ki az új igazgatót.
   
Orsós László Jakab meggyőződése szerint olyan színvonalas munkákkal lehet bemutatkozni Amerikában, amelyek erőteljesen képviselik a magyar kultúra jelenlegi állapotát. Szerinte egyértelmű, hogy egy ilyen kis nyelv esetében nem lehet nagy súllyal hagyatkozni a verbalitásra építő művészeti ágakra, mindenképpen a nem verbális előadóművészetek és a képzőművészetek kaphatnak nagyobb figyelmet.
   
Természetesen a jó minőségű szépirodalmi fordításoknak is szeretne megfelelő "megjelenési pontokat" találni - mondta. 
   
Kifejtette: nem feltétlenül kész, konzervmunkákat szeretne a tengerentúlra exportálni, ez szerinte a kultúra reprezentációjának mechanikus értelmezése.
   
Azt szükséges megérteni, hol tart az amerikai kultúra, mi izgatja. Ez által mintegy feltöltődve, életre kell hívni olyan munkákat, amelyek "bele tudnak szólni" az amerikai művészeti diskurzusba - hangsúlyozta.
   
"A párhuzamosságokat és a halálos ellentéteket felmutatva tudunk izgalmas dolgokat csinálni" - fogalmazott.
   

Nem igaz, hogy az amerikai kultúra nem befogadó (Oldaltörés)


Orsós László Jakab szerint egyáltalán nem igaz az a közhely, hogy az amerikai kultúra nem befogadó. Az amerikaiak rettentő kíváncsiak; ha az ember "kellő intenzitással és belső feszültséggel" mutat be valamit, akkor nagyon befogadó és kíváncsi közegre talál - jegyezte meg.
   
Az az egyik vágya, hogy a mai magyar film is megjelenjen New Yorkban. Mint kifejtette, a magyar filmművészet éppen egy határterületen mozog: elveszítette 60-70-es évekbeli egzotikumát, és most újrafogalmazza magát.
   
"Már vannak olyan produkciók, amelyeket emelt fővel lehet bemutatni az amerikai közönségnek" - mondta. Indoklásképpen hozzátette: szerinte egyes alkotások már az amerikai publikum számára is kódolhatóak, inspirálóak lehetnek egy teljesen eltérő kultúrájú országban.
   
Azt nem említette, hogy konkrétan milyen produkciókat vinne ki Amerikába. Mint mondta, felkészülésük tartalmi része éppen azoknak a "pontoknak" a megtalálása lesz, amelyekhez a magyar művészek hozzá tudnak szólni. Orsós László Jakab azt szeretné, ha ezek a kulturális illesztések pontosak lennének.
   
Kitért arra is, hogy bizonyos területeken együtt kíván majd működni például az ottani cseh, lengyel, román és osztrák kulturális intézettel. Szerinte nagyon fontos, hogy a térség államai regionális értelemben is megjelenjenek egy olyan hatalmas országban, mint az Egyesült Államok.
   
Az új intézetvezető arról is szólt, hogy még nincs döntés a magyar kulturális központ pozíciójáról, jogi státuszáról. A szakemberek jelenleg is dolgoznak annak tisztázásán, hogy milyen formában jegyezzék be az intézetet; a törekvés az, hogy céljainak megfelelően válasszanak jogi formát.
   
Orsós László Jakab elmondta, hogy az Egyesült Államokban csak New Yorkban működik magyar kulturális intézet, ahol nem épület-, hanem programspecifikus munkát kívánnak végezni. A korábban a konzulátuson működött iroda új helyét nem egy elzárt helyen, rideg hivatali közegben képzeli el, hanem inkább egyetemek közelében, a művészeti közéletbe nagyobb integrálódási lehetőséget kínáló, forgalmas területen, Manhattanben.
   
A New York-i magyar kulturális központ igazgatói posztját négy évre elnyert szakember elmondta: két fő munkatárssal, egy gazdasági vezetővel és egy művészeti titkárral kezdi meg munkáját, de tevékenységük kibővülésével az alkalmazottak száma növekedhet.