Új rendszer Európa Kulturális Fővárosának kiválasztásában

Az első Athén volt

Az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés Melina Mercouri görög kultuszminisztertől ered, aki a kulturális miniszterek 1983-as athéni találkozóján, az eltérő kultúrájú országok egymás közti kapcsolatainak érdekében javasolta az Európai Kulturális Főváros intézményének felállítását. Két évvel később a Tanács jóváhagyta a javaslatot és még 1985-ben Athén kapta meg először ezt a címet. A jelentkezőknek komoly rendezési, technológiai és építészeti kritériumoknak kell megfelelniük. A cím elnyerésére nem csak fővárosok pályázhatnak.

Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete egyebek között a pályázó városok közötti nemzeti versenyeztetést, a kiválasztáshoz nemzeti és uniós szakértőkből álló testület felállítását javasolja. A kiválasztási folyamat hat évvel a megbízatás előtt kezdődne, és két évig tartana. A program kezdetéig eltelő időben uniós ellenőrző testület felügyelné az előkészületek haladását. A bizottság az eddiginél pontosabb előírásokat kíván adni arra is, mitől lesz a rendezvénysorozat "uniósabb" jellegű.

A kulturális főváros az EU egyik legsikeresebb és legnépszerűbb programja lett. A kiválasztott város egy éven át mutathatja meg kiemelt programokban kulturális életét és fejlődését. A kulturális fővárosoknak köszönhetően munkahelyeket sikerült teremteni, növekedtek a befektetések, fokozódott a turizmus a térségben. 
    
Az új módszer beterjesztői szerint az új szabályok szigorúbbá, átláthatóbbá tennék a kiválasztást. Ha az EU-tagországok és az Európai Parlament elfogadják a kiválasztási módszert, 2007-től lépne életbe, és a teljes folyamat elsőként a 2013-as fővárost érintené. Az ellenőrzést viszont már 2010-től megkezdenék.

Nem változna ugyanakkor az EU-tagországok korábban meghatározott listája, amely 2019-ig kijelöli, mely ország adhatja a kulturális fővárost. Magyarország 2010-ben jelöli ki a fővárost, a címért jelenleg Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs és Sopron versenyez.