Nemes Nagy Ágnes a művet 1945 nyarán - első verseskötetet megjelenése előtt - kezdte el írni, a fejezetek végleges sorrendjét pedig feltehetőleg 1948-ban alakította ki. A regény megjelentetésére valószínűleg kétszer is gondolt, de végül ez nem történt meg, a 78 oldalas kézirat a hagyatékban maradt - mondta a kötetet sajtó alá rendező Balogh Tamás író, irodalomtörténész.
Az öt fenyő a kalandregény, a krimi és a művészregény sajátos elegye. Bár az első fejezetben találnak egy hullát, és a kötet végén megoldódik a rejtélyes haláleset, a regény nagy része mégis a múltban játszódik, az emberi kapcsolatok leírása sokkal fontosabb benne, mint a tulajdonképpeni nyomozás.
Az irodalomtörténész szerint vitathatatlan, hogy az alkotásban akadnak a kezdőkre jellemző esetlegességek, apró hibák, azonban a regény - az életműben kiemelt fontosságú szerepe mellett - önmagában vizsgálva is számos erényt mutat fel. Az olvasmányossága és végig fenntartott nyitottsága mellett témájával a kor fiatal értelmiségének, művészeinek életébe ad bepillantását. A regény nyelvezete pedig számos helyen már a kiforrott Nemes Nagy Ágnes költői nyelvét idézi.
| Az életmű ismeretlen oldala |
| A Kossuth-díjjal is kitüntetett költőnőt eddig, mint az objektív lírát a magyar irodalomban kiteljesítő, és egész életművével a lírához, a költészethez kapcsolódó alkotót ismerték az olvasók. Prózai életművében költészeti témájú esszéivel, elemzéseivel szintén maradandót alkotott, epikai alkotása eddig azonban nem volt olvasható. |
Az irodalomtörténész szerint vitathatatlan, hogy az alkotásban akadnak a kezdőkre jellemző esetlegességek, apró hibák, azonban a regény - az életműben kiemelt fontosságú szerepe mellett - önmagában vizsgálva is számos erényt mutat fel. Az olvasmányossága és végig fenntartott nyitottsága mellett témájával a kor fiatal értelmiségének, művészeinek életébe ad bepillantását. A regény nyelvezete pedig számos helyen már a kiforrott Nemes Nagy Ágnes költői nyelvét idézi.