Legalább harminc kópiával kezdik el vetíteni novemberben a hazai mozikban azt a magyar romantikus vígjátékot, amelyet augusztus közepétől egy hónapon keresztül forgatnak Lengyel Andor rendezésében. A producer Schilling Zoltán szerint a produkció fogadtatása próbája lehet annak is, hogy mennyire találja el a fiatal magyar nézők ízlését egy tengerentúli minta alapján felépített forgatókönyvből készült film. „Az amerikai forgatókönyvek sokkal profibb felépítésű, mint a hazaiak, azaz gyakorlatilag ennek a know how-nak sikere is függ a film sikerétől” – mondta a hvg.hu-nak a producer-forgatókönyvíró, aki jelenleg a korábbi Schilling-Moharos Kft. után a cég jogutódjának tekinthető Analog Artistsban tanít forgatókönyvírást.
Kattintson a galériára!  © hvg.hu |
„A filmgyártás elmúlt nyolcvan éve alatt olyan dramaturgiai, s egyben pszichológiai tudás halmozódott fel Hollywoodban, amellyel behozhatatlan előnyre tett szert Amerika” – írja Oravecz Éva Csilla az IPM 2004. novemberi számában megjelent remek cikkében, amelyben rávilágít: a tengerentúli forgatókönyvírók képesek elérni, hogy bárki üljön is be a moziba a világ bármely pontján, a képek mindenkire – kortól, nemtől, fajtól, korábbi tapasztalatoktól függetlenül – nagyjából ugyanazt a hatást gyakorolják, tehát amelyek a leguniverzálisabb emlékeket képesek előcsalogatni. A Miért nem keres James Bond sohase parkolóhelyet? című cikk tisztázza azt a hollywoodi alaptételt is, hogy a vásznon csak olyan képeket lehet mutatni, amelyek, ha nem volnának a filmben, annak története is megváltozna. Márpedig - mint a szerző arra kitér - két olyan konfliktus van a világon, amely az embereket igazán érdekli: az életellenes és a szexuális/szerelmi feszültség. A filmtörténelem legnagyobb klasszikusaiban nem is találunk más motívumokat.
| Karakterológia |
Mint azt éppen a Fej vagy írás producerének, Schilling Zoltánnak, illetve Moharos Györgynek a Filmírás.hu oldalon közölt ismertető írásában le van fektetve, a jellemrajzok összeállításánál legfontosabb a goal (a karakter célja, amit tudatosan el akar érni), need (olyan szükség, amellyel a film elején talán még maga a karakter sincs tisztában) és change (a változás, amely akkor áll be, ha a karakter ráébred, mire/kire van valójában szüksége) szentháromság, A filmek gyakran nem is szólnak másról, mint az útról, amit a karakternek be kell járni ahhoz, hogy tudat alatti need-je (vagyis szükséglete) tudatosulhasson. A film vége pedig azt mutatja meg, mihez kezd a karakter az életével, eddigi céljaival a need-je tudatosulása, vagyis a change után. Az előre felállított goal-need összefüggésből levezethető változatokat, s a jellemábrázolás finomságairól további részleteket erre a linkre kattintva olvashat. |
Az amerikai forgatókönyvírók tisztában vannak azzal, hogy szükségleteink és céljaink a legritkább esetben esnek egybe (lásd a Karakterológia című keretes írást). A szükséglet (inner need) egy filmbeli karakter életében az a hiányállapot, amelynek ugyan nincs tudatában, a film során mégis ennek kielégítésére törekszik. A felszínen ugyanakkor a primér szükségletek vannak, vagyis az anyagi siker, az érvényesülés, a karrier sima need, míg megtalálni az igaz szerelmet már inner need lehet. Mint az IPM-ben megjelent cikk is rámutat, azokat a filmeket szeretjük, amelyekben a főhősök szembeszállnak fizikai vagy érzelmi konfliktusaik tárgyával, mégpedig azért, mert az életben rendszerint nem így viselkedünk, s a történetek példát, kurázsit adnak a nézőknek. A fentiek ismeretében tehát kérdés, hogy a filmben a csinos modell ismeri-e fel valós szükségletét (azaz hogy szerelemben tudna élni egy szerény, jóképű fiúval is), vagy éppen a Keller János alakította diák ébred rá, hogy értelmetlen egy sztármodellért hajtania.
A film szereplőgárdája és készítői részben ismertek. Görög Zitát ugye nem kell bemutatni, sem a menedzserét alakító Pindroch Csabát; mindketten külföldi és hazai produkciók egész sorában szerepeltek. Keller János egy ifjúsági filmben állt egyszer kamera előtt, egyébként a Fehérvári Színház színészeként a Hairtől kezdve a Dzsungel könyvéig több darabban is játszott. Legjobb barátját Varjú Kálmán, a Vígszínház fiatal, 25 esztendős tagja alakítja, aki a produkció nagy felfedezettje lehet. Szerepet kap még Tahi Tóth László, illetve egy egyetemi tanárt alakító Havas Henrik is.
A rendező Lengyel Andor eddig egyetlen nagyjátékfilmet készített, az Osvárt Andrea főszereplésével forgatott Kistestvért 2003-ban fejezték be, emellett azonban produkciós asszisztens volt A napfény íze című Szabó István-filmnél, a Glamournál és a Hídembernél pedig rendezőasszisztens.
A produkcióak két fő anyagi támogatója a Max Factor kozmetikai vállalat, s a Toyota autógyártó. Érdekesség, hogy utóbbi cég - hasonlóan a külföldi "nagyokhoz" - nagyjából a mozipremierrel egyidőben dobja itthon piacra a filmben látható új modelljét, az Aygo-t, mégpedig azzal a nem titkolt szándékkal, hogy éppen a filmre jegyet váltó nézők körében arat tetszést a modell. A filmet - többek között a Blikken keresztül - támogatja még a Ringier kiadó, s a TV2 is.
A forgatás szeptember közepéig tart, a novemberberi premiert követpen pedig az is kiderül, hogy a magyar multiplexek közönsége értékeli-e Görög Zita színészi játékát, s a tengerentúli mintára felépített forgatókönyvet.