A két mozgókép a zsűri díjai közül egyaránt négyet-négyet vitt el, és a különdíjak közül is ugyanannyit, kettőt-kettőt kapott, a külföldi kritikusok és újságírók elismerését megosztva.
Pálfi György Taxidermia című alkotása a nagyjátékfilmes fődíj mellett elnyerte a látványtervezői díjat, a legjobb női és férfi epizódszereplő díját (Stanczel Adél és Czene Csaba), különdíjként a külföldi kritikusok és újságírók elismerését, valamint Pálfi György kapta a diákzsűri fődíját.
A nemzetközi játékfilmes zsűri indoklása szerint a Taxidermia innovatív és elgondolkodtató film, sikeresen mutatja be világunkról alkotott fiatalos és fantáziagazdag látomását, amelyet kreatívan és nagy szakértelemmel kivitelez. A film alapjául Parti Nagy Lajos novellái szolgáltak.
A Fehér tenyér rendezői és produceri díjban részesült, megosztott operatőri elismerést kapott (Nagy András révén), vágásáért Politzer Péternek Arany olló-díjat ítéltek, míg különdíjként a külföldi elismerés mellett közönségdíjat érdemelt ki.
Mundruczó Kornél Johanna című filmje három elismerést kapott: megosztott operatőri díjat (Nagy András), a legjobb női alakítás díját (Tóth Orsi) és a legjobb eredeti filmzene díját (Tallér Zsófia).
Két-két díjat nyert Goda Krisztina Csak szex és más semmi című vígjátéka és Szemző Tibor Az élet vendége - Csoma-legendárium című munkája. Az előbbi lett a forgatókönyvírói elismerés birtokosa, míg a főszereplő, Csányi Sándor a legjobb férfi alakítás díjának nyertese. Az utóbbi filmet rendezői látványdíjjal és Aranymikrofon-díjjal jutalmazták.
A dokumentumfilmes zsűri döntése alapján a fődíjas Forgács Péter alkotása, A fekete kutya - történetek a spanyol polgárháborúból lett. Az indoklás szerint ez egy "filmköltemény a spanyol polgárháborúról, ahogy még nem láttuk". A hivatalos történelemkönyvek rideg világából a privát történelem, a személyes szenvedés szférájába repít a film, amely a gondolati és érzéki síkok magas esztétikuma.
A tudományos-ismeretterjesztő kategória fődíját Lakatos Iván A Casus-Belli ember című filmjének ítélték. Az alkotás "egy sorsdöntő történelmi esemény okainak és körülményeinek tudományosan pontos és átélhetően megjelenített újszerű feldolgozásáért" részesült az elismerésben.
A kisjátékfilmes kategória fődíját Buvári Tamás Kivégzés című filmje nyerte el "a gondolat tisztaságáért, a forma egyszerűségéért és újdonságáért, a példázat szépségéért". A kísérleti filmek kategóriájában Halász Péter Herminamező - Szellemjárás című filmjének ítélték a fődíjat.
A filmszemlén több különdíjat is odaítéltek. Az Országos Rádió és Televízió Testület 25 millió forintos különdíját a Sorstalanság nézőszáma alapján a Magyar Mozgókép Kft., mint a film egyik előállítója kapta egy következő játékfilm megvalósításához. Az elismerést az előző filmszemle óta legtöbb fizető nézőt vonzó, magyar gyártású játékfilm alkotóinak ítélik oda.
A Magyar Filmplakát Kiállítás és Verseny szakmai zsűrijének döntése alapján Az év plakátja a Fekete kefe című, tavalyi fődíjas nagyjátékfilm plakátja lett, amelynek tervezője Herczeg Fanni.
A versenyben indult 24 nagyjátékfilm közül 14 egyetlen díjat sem nyert. Nem kapott elismerést például Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?; Gárdos Péter Az igazi Mikulás; Szabó István Rokonok; Tímár Péter A herceg haladéka és Iglódi István A gyertyák csonkig égnek című alkotása.
Pálfi György Taxidermia című alkotása a nagyjátékfilmes fődíj mellett elnyerte a látványtervezői díjat, a legjobb női és férfi epizódszereplő díját (Stanczel Adél és Czene Csaba), különdíjként a külföldi kritikusok és újságírók elismerését, valamint Pálfi György kapta a diákzsűri fődíját.
A nemzetközi játékfilmes zsűri indoklása szerint a Taxidermia innovatív és elgondolkodtató film, sikeresen mutatja be világunkról alkotott fiatalos és fantáziagazdag látomását, amelyet kreatívan és nagy szakértelemmel kivitelez. A film alapjául Parti Nagy Lajos novellái szolgáltak.
A Fehér tenyér rendezői és produceri díjban részesült, megosztott operatőri elismerést kapott (Nagy András révén), vágásáért Politzer Péternek Arany olló-díjat ítéltek, míg különdíjként a külföldi elismerés mellett közönségdíjat érdemelt ki.
Mundruczó Kornél Johanna című filmje három elismerést kapott: megosztott operatőri díjat (Nagy András), a legjobb női alakítás díját (Tóth Orsi) és a legjobb eredeti filmzene díját (Tallér Zsófia).
Két-két díjat nyert Goda Krisztina Csak szex és más semmi című vígjátéka és Szemző Tibor Az élet vendége - Csoma-legendárium című munkája. Az előbbi lett a forgatókönyvírói elismerés birtokosa, míg a főszereplő, Csányi Sándor a legjobb férfi alakítás díjának nyertese. Az utóbbi filmet rendezői látványdíjjal és Aranymikrofon-díjjal jutalmazták.
A dokumentumfilmes zsűri döntése alapján a fődíjas Forgács Péter alkotása, A fekete kutya - történetek a spanyol polgárháborúból lett. Az indoklás szerint ez egy "filmköltemény a spanyol polgárháborúról, ahogy még nem láttuk". A hivatalos történelemkönyvek rideg világából a privát történelem, a személyes szenvedés szférájába repít a film, amely a gondolati és érzéki síkok magas esztétikuma.
A tudományos-ismeretterjesztő kategória fődíját Lakatos Iván A Casus-Belli ember című filmjének ítélték. Az alkotás "egy sorsdöntő történelmi esemény okainak és körülményeinek tudományosan pontos és átélhetően megjelenített újszerű feldolgozásáért" részesült az elismerésben.
A kisjátékfilmes kategória fődíját Buvári Tamás Kivégzés című filmje nyerte el "a gondolat tisztaságáért, a forma egyszerűségéért és újdonságáért, a példázat szépségéért". A kísérleti filmek kategóriájában Halász Péter Herminamező - Szellemjárás című filmjének ítélték a fődíjat.
A filmszemlén több különdíjat is odaítéltek. Az Országos Rádió és Televízió Testület 25 millió forintos különdíját a Sorstalanság nézőszáma alapján a Magyar Mozgókép Kft., mint a film egyik előállítója kapta egy következő játékfilm megvalósításához. Az elismerést az előző filmszemle óta legtöbb fizető nézőt vonzó, magyar gyártású játékfilm alkotóinak ítélik oda.
A Magyar Filmplakát Kiállítás és Verseny szakmai zsűrijének döntése alapján Az év plakátja a Fekete kefe című, tavalyi fődíjas nagyjátékfilm plakátja lett, amelynek tervezője Herczeg Fanni.
A versenyben indult 24 nagyjátékfilm közül 14 egyetlen díjat sem nyert. Nem kapott elismerést például Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?; Gárdos Péter Az igazi Mikulás; Szabó István Rokonok; Tímár Péter A herceg haladéka és Iglódi István A gyertyák csonkig égnek című alkotása.