Ami a Da Vinci-kód mögött van

Füttyszó Cannes-ban

Fanyalogva fogadta kétezer újságíró kedden este a Da Vinci-kód című filmet a világpremier előtti cannes-i sajtóvetítésen. A film egyes jeleneteit fütty kísérte, a komolyabb részeknél pedig többször nevetésben tört ki a közönség. "Rejtélyesnek akar tűnni, de egy nagy semmi az egész. A film nagyon hű a regényhez, de már a regény is egy nagy hülyeség volt, a film még annál is rosszabb. Ráadásul két és fél óra" - állapították meg a vetítés után külföldi újságírók. Általános kritikai vélemény, hogy a könyvhöz képest a film lerövidíti és ezzel még inkább összezavarja a cselekményt, ami a végére unalmassá, értelmetlenné és komolykodóvá válik. Egyesek azt is kifogásolták, hogy a rendező és a forgatókönyvíró Akiva Goldsman átírták a történet végét, hogy a film ne sértse nagyon se a katolikus egyházat, se az Egyesült Államokat.

A Tom Hanks, Audrey Tautou, Jean Reno és Ian McKellen főszereplésével készült film már jóval a szerdai cannes-i világpremier előtt a kritikák és a vita kereszttüzébe került, keresztények, sőt muzulmánok is tiltakoztak a bemutató előtt. Csakúgy, mint Dan Brown regénye ellen, annak megjelenése óta folyamatosan.

A Da Vinci-kód című könyvet 2003-ban adták ki az Egyesült Államokban. Szinte azonnal a népszerűségi listák élére ugrott, hosszú hetekig vezette például a New York Times toplistáját. Azóta 44 nyelvre lefordították, és világszerte több mint 60 millió példányt adtak el belőle. Ahogy egy ilyen bestsellernél természetes, sokan próbálták meglovagolni a sikert: egymás után jelentek meg a cáfolatok, magyarázatok - melyek persze szintén rengeteg pénzt hoztak készítőiknek. A filmbemutató idejére időzítették a regényből készült számítógépes játék bemutatóját is.

A történet szerint a katolikus egyház már kétezer éve próbálja eltitkolni Jézus "igazi" történetét, vagyis azt, hogy volt családja, és gyermekei születtek Mária Magdolnától. Egy amerikai professzor misztikus jelek és szimbólumok segítségével jut arra felfedezésre, hogy Jézus leszármazottai ma is köztünk élnek.

A film előzetese

Megtekintheti itt.

A könyv annyira sikeres volt, hogy Da Vinci-kód túrákat szerveztek a könyv által bejárt helyszínekre (lásd a HVG korábbi cikkét), egyes utazási irodák kifejezetten erre specializálódtak. Olyan kalandtúrákra is be lehetett fizetni, melyeknél kódokat kellett fejteni, és színészek játszották el a regénybeli szerepeket.

A katolikus egyház már a kezdetektől fogva nem nézte jó szemmel a könyv diadalmenetét, világsikerét követően pedig egyre több fórumon támadta. Amerikai katolikus püspökök létrehoztak egy honlapot (igaz, nem a regény megjelenésekor, hanem három évvel a megjelenése után), melyben szakértők és teológusok segítségével cáfolják a regényben megjelenteket.

Az egyház, illetve a regényben emlegetett Opus Dei szervezet amerikai és brit tévétársaságokkal együttműködve dokumentumfilmeket is készített, melyben bemutatják Jézus életét és az egyház történetét. A dokumentumfilmek bemutatóját a Da Vinci-kód világpremierjének környékére tervezték. Egy keresztény szervezet pedig a filmre válaszul a kiadta az Újtestamentum tíz dvd-s változatát.

Az Opus Dei egyébként más frontokon is harcol a film ellen. Nyílt levélben arra kérték a film forgalmazóját, a Sonyt, hogy a jelentsék ki, a filmben ábrázolt események nem felelnek meg a valóságnak. A levél szerint a történetben keverednek a valós állítások a fikciós elemekkel, így a történelemben kevésbé járatos nézők "valótlan következtetésekre juthatnak". A Sony válasza szerint a film fikciós mű, a film nem vallási röpirat, hanem egy thriller.

Az egyházak tüntetéseket és bojkottot is terveztek a bemutató idejére. Egy április végi vatikáni konferencián Angelo Amato püspök bojkottra szólított fel a filmmel szemben, mert az szerinte tele van rágalmakkal, egyház elleni támadással, illetve történelmi és teológiai hibákkal.

"A felnőttek Harry Potterje"

Görögországban az ortodox egyház úgy döntött, a bemutató előtt brosúrákat oszt szét hívei között "Az igazság A Da Vinci-kód című regényről" címmel. A röplapokon hamisnak nevezik a regényt és a belőle készült filmet is. Athénban odáig fajultak az események, hogy letartóztatták a Mega tévétársaság operatőrét és riporterét, mert megpróbálták lefilmezni, ahogy az egyház a röplapokat osztogatja. A film ellen egyébként a görög parlament előtt is tiltakoztak.

Ezen kívül egy indiai muzulmán szervezet is a helyi keresztény tiltakozók mellé állt. Az indoklás szerint azért, mert a film istenkáromló és hazugságokat terjesztenek Jézus Krisztusról. A Korán ugyanis prófétaként mutatja be Jézust, és szerintük amit a könyv, illetve a film állít, az támadás a keresztények és a muzulmánok ellen. A tiltakozók az indiai kormánytól várnak lépéseket a film bemutatásának megakadályozására.

A film ellen nem csak az egyházak, hanem a NOAH, vagyis az albínókat képviselő nemzetközi szervezet is tiltakozott. A szervezet adatai szerint a nyolcvanas években 12 filmben, a kilencvenes években 20, 2000 után pedig 24 filmben szerepelt albínó gonosz szerepben. A Da Vinci-kód egyik negatív figurája Silas is albínó - ez pedig a szervezet szerint erősíti a velük szembeni előítéletet.

A Da Vinci-kódnak a plágium vádakat sem sikerült elkerülnie. A regény kiadóját és íróját azért perelte be 2004-ben két történész, mert szerintük Dan Brown a mű megírásához felhasználta az ő kutatási adataikat. Michael Baigent és Richard Leigh még 1982-ben jelentetett meg egy könyvet The Holy Blood and the Holy Grail címmel, melyben ugyanazt az elméletet fejtik ki, ami a Da Vinci-kódban szerepel. A könyv magyarul is megjelent, Az abbé titka címmel.

Opus Dei

A katolikus egyház nemzetközi szervezete, mely laikusokat és világiakat is tagjai között tudhat. Tanításuk szerint mindenkiből szent és Krisztus apostola lehet. 1928-ban alapították, 1982-ben pedig II. János Pál pápa hivatalosan is a katolikus egyház részévé tette. A szervezetet titokzatosság lengi körül, megfogalmazódott vádak szerint a vezetés pénzügyi ügyletekben vesz részt, ultra-konzervatívok, szélsőjobboldali szervezeteket támogatnak. A Da Vinci-kódban az Opus Dei célja az igazság eltitkolása a világ elől. A cég érdekében pedig semmitől sem riadnak vissza.

Ez a könyv egyébként a Da Vinci-kódban is megjelenik, a történet egyik szereplője leemeli a polcról a kötetet, azt állítva, annak alapfelvetése helyes, de túl sok engedményt tettek a hitnek.

Dan Brown a tárgyalás során végig azt állította, hogy nem Az abbé titka alapján dolgozott, bár használta a művet. A bíróság végül április elején hozott ítéletet az ügyben. A határozatban kimondták, hogy az író használta ugyan Az abbé titkát forrásként, de nem másolt belőle.

Egy évvel korábban egy másik plágiumváddal is szembe kellett néznie Dan Brownnak, akkor Lewis Perdue állította, hogy az író lopott az ő művéből. A Da Vinci-kód szerzője azt a pert is megnyerte.