Átalakul a Krétakör

Pestiesti - kép az előadásból Más síneken futnak

Amikor tavaly decemberben Egy szabadulóművész feljegyzései címmel Schilling Árpád egy kis könyvecskében közzétette a színházról vallott nézeteit, már sejthető volt, hogy ez előbb-utóbb a Krétakör eddigi működésének a végét jelenti. S valóban: Schilling saját bevallása szerint is más utakat kezdett keresni, szerinte a Krétakör a jövőben olyan inkubátorházszerű alkotóműhelyként üzemel tovább, amely logisztikai és szellemi lehetőséget nyújt a legkülönfélébb művészeti ágak képviselőinek, de az egykori vagy jelenlegi társulattagok önállóan futó elképzeléseinek - például a színdarab-felolvasásoknak, saját rendezéseinek - is.

"A most játszott darabok az évad végéig biztosan műsoron maradnak, és az is biztos, hogy a középiskolai osztálytermekben Gyabronka Józseffel, Nagy Zsolttal és Rába Rolanddal játszott hamlet.ws tovább megy. A Krétakör viszont társulatos repertoárszínházként jövőre már nem létezik, hanem egyfajta szellemi alkotóműhellyé alakul át" - vázolja a nemzetközi színtéren ma legsikeresebb magyar színházként ismert Krétakör átalakulásának menetrendjét Gáspár Máté ügyvezető. A Kossuth-díjas Csákányi Esztert, a Jancsó Miklós ezredfordulós fekete komédiáiból ismert Kapa-Pepe-párost alakító Mucsi Zoltánt és Scherrer Pétert is a soraiban tudó társulat további sorsa még bizonytalan. "A színészek eddig is vállalkozói keretszerződésekkel, számlásan dolgoztak nálunk, a Krétakörrel egyeztetve másutt is vállalhattak munkát. Azt még nem tudom, pontosan ki mit csinál majd" - folytatja az 1999 óta a társulattal dolgozó 35 éves szakember, aki a színház hétfős adminisztrációs stábjával együtt (a társulatalapító-rendező 34 éves Schilling Árpádot is beleértve) a Krétakör Alapítvány alkalmazottja.

A 13 éve pusztán lelkesedésből útjára indított, mára 240 millió forintos összköltségvetésből gazdálkodó, jelenleg még 13 fős társulattal, önálló műszaki és adminisztrációs stábbal, de állandó játszóhely nélkül működő Krétakör elsősorban nem anyagi okok miatt engedi le a függönyt, bár tagadhatatlan, hogy a bizonytalan finanszírozás is szerepet játszott a váltási kényszerben. Schillingék az elmúlt években könyörtelenül bírálták napjaink színház-finanszírozási rendszerét, egyebek között azt javasolva, hogy a normatív támogatás túlsúlya helyett az állam a megpályázható források kibővítésével és az egyedi projektként létrehozott előadások támogatásával frissítse fel az elaggott színházi struktúrát. Annak ellenére borzolták e javaslattal a kedélyeket, hogy a Krétakör 2004 óta kivételezett helyzetben van. A kulturális tárca 532 millió forintos, az alternatív színházak, tánc- és mozgásművészeti műhelyek számára létrehozott pályázati keretéből évi 100 milliós támogatást kap - miközben a nemzetközileg szintén jegyzett Pintér Béla és Társulata csupán ennek harmadában, a Bozsik Yvette Alapítvány és az Artus Táncszínházi Egyesület pedig a negyedében részesül. Az évek óta változatlan mértékű állami szubvenció egyébiránt egy 2003-as, az akkori kulturális miniszter Görgey Gáborral kötött különalkunak köszönhető, amely révén a miniszteri különkeretből kiutalt extra támogatás segítségével szerződtethetett a Krétakör neves és tapasztalt színészeket.

"Nem több pénzre lenne szükségünk, hanem azt kezdeményeztük, hogy hoszszabb távra is lehessen tervezni, és három- öt évre szóló támogatási szerződést köthessünk, mint például a Budapesti Fesztiválzenekar" - mondta a HVG-nek Gáspár. A számos szakmai fórumon felvetett és nem csupán a Krétakörnek kilobbizandó javaslat egyik hivatkozási alapja az volt, hogy a kőszínházi struktúrán kívül rekedt független színházak az elmúlt másfél évtizedben szakmányban szállították a fesztiváldíjakban és kritikai elismerésekben mért nemzetközi sikert. A kőszínháziak közül erre csupán a Katona József Színház társulata volt képes.

Gáspár Máté Jól menedzselt alakulat © Krétakör

A Krétakör egy amatőr körülmények között, a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Házban 1995-ben színpadra állított diákprodukcióval indult, majd egy évvel később a Soros Alapítvány stúdiószínházi pályázatán elnyert 200 ezer forint - és az ebből készült, a Pécsi Országos Színházi Találkozóra is meghívott, Teatro Godot című előadás - adott lendületet Schillingnek és az akkor már egyesületi formában működő társulatnak. A két évvel később színművészetis hallgatókkal és a profi Lázár Katival kiegészülő színházi trupp Baal című, a zsámbéki színházi napok keretében bemutatott produkcióját az Európai Színházi Unió meghívta strasbourgi fesztiváljára, és a társulat fellépett a vilniusi színházi fiesztán, valamint a párizsi Odeon Színházban is.

A nemzetközi hírnév Nexxt című, a televíziós kvízek abszurd világát idéző előadás után kapta fel végképp a Krétakört. Az Avignoni Fesztivál igazgatója, Bernard Faivre d'Arcier még 1998-ban az EU Theorem programjának keretében kutatott fiatal tehetségek után Kelet-Közép-Európában. Első felfedezettje a Hudi László által irányított Mozgó Ház Színházi Társulás volt, majd Schilling és csapata is a patronáltak közé került. A fiesztára történt meghívás mellett ezek a truppok koprodukciós lehetőséget is kaptak. A Mozgó Ház egy korábbi német-magyar-holland együttműködésből és 54 ezer német márkából (hozzávetőleg 7 millió forintból) elkészült Csehov- és egy 10 millió forintnak megfelelő frankból és márkából tető alá hozott Madách-adaptációval már 2000-ben szerepelt Avignonban, a Krétakör pedig a rákövetkező évben mutatkozott be ott a hasonló módon több forrásból beszerzett 20 millióból kiállított Nexxt című botránydarabjával.

"Bár Kelet-Európa már nem annyira trendi, az akkor kiépült kapcsolatainknak, mindenekelőtt a társulat működését 2002-ben egy évig finanszírozó, befogadó intézményként működő, Párizs melletti MC 93 Bobignynek köszönhetően egy ideig még jól el tudnánk adni az előadásainkat" - mondja Gáspár. A nemzetközi piacnak köszönhető, hogy az elmúlt hét évben az állami támogatáshoz még másfélszer annyi saját bevételt tudtak produkálni s így "versenyképes gázsit adni a társulatnak". Vagyis a kőszínházi vezető művészek nettó 200-250 ezer forintos keresete a krétakörösök számára sem volt elérhetetlen. Igaz, ehhez hónapokat kellett a Lajtán túl tölteni. A 2005-2006-os szezon 224 előadásából a Krétakör hetvenet külföldön abszolvált. "Egy évből négy hónapot voltunk külföldön, s félő volt, hogy önmagát falja föl a társulat, és úgy járhatunk, mint a Mozgó Ház" - utalt Gáspár a 2002-ben épp a hosszas összezártság okán feloszlott társulatra.

VAJNA TAMÁS