A szervezet hétfői elnökségi ülésén részt vett Halasi Imre, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, aki beszámolt a színházban zajló eseményekről, a színház anyagi helyzetéről. Ezek alapján a szervezet elnöksége ismét levélben fordult Kriza Ákos polgármesterhez.

A fenntartó önkormányzat augusztusban zárolta a város idei költségvetésének egy részét, mintegy kétmilliárd forintot, amelyből 88 millió forint érinti a teátrumot. A Magyar Színházi Társaság a döntést követően levélben adott hangot a miskolci színház elsorvasztásától való félelmének és kérte a zárlat feloldását.

A szervezet elnöksége csütörtökön írt újabb levelében úgy fogalmaz: a polgármester augusztusi levelükre adott gyors válasza - amelyben elismerte igazukat, s köszönetet mondott Halasi Imrének, amiért alkalmazkodott a nehéz helyzethez - bizakodásra adott okot. Mint írják, ezek után megdöbbentek azon, hogy ismét a Miskolci Nemzeti Színház került az egyébként sem csendes színházi élet középpontjába. "Ön magához rendelte az igazgató urat, közölte, hogy a színház megromlott gazdasági helyzete miatt javasolni fogja a közgyűlésnek önkormányzati biztos kinevezését a színház élére. S bár továbbra is Halasi Imre az igazgató, 2012. december 31-ig érvényes szerződése ellenére a színházi szezon végén távoznia kell" - olvasható a levélben.

A Miskolci Nemzeti Színház az ország egyik legnagyobb, legkorszerűbb, öt játszóhellyel rendelkező épülete. Egy igazi nemzeti színház több tagozattal: a prózai társulat mellett opera- és tánctagozattal - hangsúlyozzák a levélben, amelyben kitérnek arra, hogy évi több mint 400 előadásával több mint 300 embernek és családjának nyújt munkalehetőséget, megélhetést a teátrum.

Ismételten felhívják a figyelmet arra is, hogy az érvényben lévő előadóművészeti törvény értelmében az önkormányzatnak arányosan vissza kell fizetnie a központi támogatás azon részét, amellyel a fenntartó csökkentette saját támogatását. Ez nemcsak az önkormányzatot sújtaná, hanem a színházat is, amely így többszörösen is vesztes lesz: csökken az önkormányzati támogatás, a központi támogatás, s a csökkent előadásszám miatt a saját bevétel és az ahhoz kapcsolódó, társasági adó terhére elszámolható támogatás is.

Emlékeztetnek arra, hogy a módosított előadóművészeti törvényhez most készülnek a miniszteri végrehajtási rendeletek. Bizonytalan még, hogy ki milyen kategóriába kerül, de az biztos, hogy a Miskolci Nemzeti Színház helye eddig a kiemelt nemzeti színházak között volt, ami megkülönböztetett állami támogatást jelent.

Ha azonban a színház továbbra sem kapja meg a zárolt összeget, az valamelyik tagozat megszűnéséhez, s ezzel együtt a nemzeti színházi státusz elvesztéséhez vezet - írják a levélben, hozzáfűzve, hogy ez "veszélyezteti a repertoárt, a társulatot, az egész kultúrát Miskolcon - nem csupán a színházat, hanem a vele szoros kapcsolatban lévő zenét, táncot, képzőművészetet is".

Hangsúlyozzák, hogy a színház igazgatója a zárolások hírére a legvégsőkig elment a költségek csökkentésében, megőrizvén a művészi színvonalat. "Romló gazdasági mutatókra hivatkozni ilyen helyzetben enyhén szólva is koncepcionálisnak tűnik: mintha minden alkalmat megragadnának egy a korábbi ciklus alatt kinevezett intézményvezető idő előtti eltávolításához. Pedig Önök is tudják, hogy az anyagi problémák az önkormányzati intézkedésekből adódtak, s hogy Halasi nem kíván újra indulni az igazgatói posztért megbízatása lejárta után" - mutatnak rá a levélben.

"Talán nem tűnik téves következtetésnek, ha az országban az utóbbi időkben tapasztalható színházigazgatói kinevezések anomáliái után itt is politikai indíttatásokra gyanakszunk" - írják, hozzátéve: remélik, hogy a polgármester és az önkormányzat átértékeli döntését, minél hamarabb feloldja az elrendelt zárlatot, s biztosítja Halasi Imrének a megfelelő körülményeket a szerződésében megadott időpontig, és ezzel a társulatnak a nyugodt művészi munkához szükséges feltételeket.