Decemberben - Vezér Éva, a Magyar Filmunió ügyvezető igazgatójának levelére hivatkozva - a Variety című amerikai filmes lap arról számolt be, hogy idén elmarad a hagyományosan február elején rendezett Magyar Filmszemle. Mivel a nemzetközi fesztiválnaptár sűrű, ezért a filmszemlét nem próbálták későbbre halasztani - közölte Vezér még decemberben, hozzátéve, hogy a hiányt a külföldi kritikusoknak szóló - kisebb volumenű - rendezvénnyel, a Budapest Screeninggel szerették volna kompenzálni. Ám ahogy a filmszemléhez, úgy ehhez sem volt meg az anyagi háttér. Néhány nappal később a variety.com pontosított: pénzhiány miatt februárban nem tartják meg a magyar filmes seregszemlét, áprilisban viszont lesz egy szűkkörű rendezvény, amelyre a hazai szakma képviselőit várják. A nemzetközi kritikusokat azért nem, mert áprilisban ők már másfelé kacsingatnak: javában zajlanak a Cannes-i filmfesztivál (május 11-22) előkészületei.
Lesz Filmszemle, előreláthatóan április végén – tájékoztatott ezután, január 7-ei közleményében a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA), a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szűkszavú értesítésre hivatkozva. A Filmszemlét a miniszter „a Nemzeti Kulturális Alap 2010. évi miniszteri keretéből támogatni kívánja, a szerződés birtokában az MMKA kuratóriuma szakmai lebonyolítók bevonásával”. Hogy a rendezvényre pontosan mikor kerül sor, és kik lesznek a szakmai lebonyolítók, már nem tértek ki. A szemléről bővebbet egyelőre nem tudni, konkrét információkat február 15-ig ígért az MMKA. Értesüléseink szerint az érintettek a hét elején egyeztetnek a továbbiakról. A Magyar Filmunió munkatársai - cikkünk megjelenéséig - nem kívántak nyilatkozni, tekintettel arra, hogy még minden bizonytalan.
Ahogy arról a média is beszámolt, az idei rendezvényt 70 millió forinttal támogatja az állam, ami körülbelül a fele a rendezvény tavalyi - 160 milliós - büdzséjének. Júliusban másfél milliárd forintot zároltak az MMKA-nál, december első hetében pedig úgy döntött a parlament, hogy elvonják a pénzt a Magyar Mozgókép Közalapítványtól. Így az - a korábban beharangozott 6,4 milliárd forint helyett - jövőre mindössze 1 milliárd 30 millió forintos állami támogatást kap. Felmerül a kérdés, hogy valóban a szűkre szabott támogatás áll a zavaros kommunikáció hátterében vagy esetleg a fejetlenség, amely a kulturális intézmények pénzének zárolása, a vezetők leváltása és a tennivalók újraosztása miatt alakult ki.
A Filmszemle sajtóját öt éve intéző Naszály György megkeresésünkre elmondta: nem tudja, mi lesz, őt mindenesetre nem kérték fel a további munkára. „Félhivatalosan ugyan megkerestek még októberben, de azóta sem tárgyaltunk a továbbiakról. Papíron megvan, mit kellett volna csinálni” - mondta, hozzátéve, hogy az egymásnak ellentmondó, átgondolatlan nyilatkozatok nem tesznek jót az esemény hírnevének.
„Az évek során kialakult bennem egyfajta érzelmi kötődés, ezért sem nézem örömmel a zűrzavart. Nem értem, hogyan fajulhatott idáig a dolog” - tette hozzá. Január van, amennyiben a szemlét áprilisban rendezik, nem ártana, ha tisztulna a kép, s kiderülne, hogy ki, mikor, hol szervezi. Ennyi idő alatt is össze lehet hozni a rendezvényt - vélekedett -, kérdés, hogy hány emberrel és milyen célközönséggel számolnak, no és persze milyen kísérőprogramokkal. A nyitó és a záró esemény például elég nagy tétel a költségvetésben - kommentálta a hetvenmilliós állami támogatásról szóló hírt. Lehet spórolni, ugyanakkor tény, hogy ennyiből nem lehet egy 40-50 ezer embernek szóló szemlét megrendezni - hangsúlyozta. „A bizonytalanság elkeserítő. Inkább mondják azt, hogy nem lesz filmszemle, vagy hogy lesz, de csökkentett büdzsével, ám az október óta érzékelhető káosz nem vezet jóra” – mondta. Szerinte a félresiklott kommunikációból úgy tűnik, mintha pusztán pénzkérdés lenne az idei szemle sorsa.
| Jött, látott, és győz Andy Vajna? |
|
Pénteken közölte a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság, hogy Andrew G. Vajna a jövőben a nemzeti filmszakma megújítása érdekében kormánybiztosként tevékenykedik majd. Mint írták, feladata „a magyar film megőrzésére, fejlesztésére, állami támogatására és az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolására irányuló stratégia kidolgozása lesz.” |
Akár megrendezik, akár nem, az biztos, hogy ha a nemzetközi filmszakma nem látja az idei termést, jóval nehezebb lesz a hazai alkotásokat - játékfilmeket - külföldi fesztiválokra vinni. Vezér Éva, a Magyar Filmunió elnöke a Variety című lapnak korábban elmondta: örülnének, ha nem maradna el a szemle, mert fontos, hogy a magyar filmesek színe-java bemutatkozhasson és nemzetközi porondon is megmérettesse magát. A jelenlegi állás szerint ebből nem lesz semmi. Az idei szemle versenyprogramjába egyébként 17 nagyjátékfilm és 150 dokumentumfilm szeretett volna bekerülni.
A tavalyi - február 8-án zárult - 41. Magyar Filmszemlén két helyszínen összesen 48 015 nézőt regisztráltak. A legsikeresebb játékfilm, 1600 feletti nézőszámmal a Bibliothéque Pascal (rendezte Hajdu Szabolcs), az Oda az igazság (rendezte Jancsó Miklós), a Kolorádó Kid (rendezte Vágvölgyi B. András), a Vespa (rendezte Groó Diana), a Team Building (rendezte Almási Réka) és a Szélcsend (rendezte Sas Tamás) lett. A Bibliothéque Pascal négy díjat is bezsebelt: megkapta a szemle fődíját, az Arany Orsót, a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, a legjobb operatőri elismerést és a diákzsűri díját.
A nagyjátékfilmek között két-két díjat kapott a Vespa (legjobb eredeti filmzenéért és Tóth Sándor alakításáért színészi különdíjat) és a Kolorádó Kid (Moziverzum-díjat és a legjobb látvány- és díszlettervezés díját); A vágyakozás napjai, Pacskovszky József filmje (a legjobb forgatókönyvért járó díjat és az Arany Mikforon-díjat), valamint a Team Building (legjobb elsőfilmes és produceri díjat).