„Akkor minden vizsgázó kap szájmaszkot és gumikesztyűt?” – érettségizők a bejelentésről
A legtöbb végzős diák nem örül annak, hogy – jelen állás szerint – megtartják az írásbeli érettségiket, de van, aki szerint ez lenne a jó megoldás. Az viszont egyöntetű vélemény, hogy nagyon későn születik meg a döntés, hiszen egy hónap sincs már a vizsgákig.
Csütörtök délelőtt sok végzős középiskolás remélte, hogy elvileg néhány héttel a vizsgák megkezdése előtt végre megtud valamit arról, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben mit tervez a kormány az érettségivel. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, úgy is, mint az operatív törzs tagja kiállt, és csak annyit mondott el, hogy mit javasolnak, döntés pedig csak egy hét múlva, az érettségi előtt alig több mint két héttel lesz.
A javaslat arról szólt ugyanis, hogy ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, május 4-én elkezdődhet az érettségi. Idén csak írásbeli lenne, szóbeli és gyakorlati vizsga csak néhány, rendkívül indokolt esetben. Maruzsa Zoltán azt is elmondta, hogy senkinek sem lenne kötelező idén érettségizni, aki nem felvételizik, a következő tanévben is levizsgázhat. Az előrehozott és szintemelő érettségik idén elmaradnának.
Megkérdeztük – elsősorban az érintett, idén érettségiző – olvasóinkat, mit szólnak a bejelentéshez, és a legtöbben éppen ezt a sok feltételes módot kifogásolták, azaz, hogy döntés még mindig nincs.
A kérdések maradtak
„Az osztálytársaimmal azt vártuk, hogy végre konkrét döntés szülessen, de sajnos ez nem történt meg. Annak ellenére, hogy most már van annyi iránymutatás, hogy csak írásbeli vizsgára készüljünk, azt gondolom, hogy számos kérdést hagytak megválaszolatlanul. Mi lesz azokkal, akik kollégisták voltak vagy pedig karanténba kerültek? Tiszta lelkiismerettel elmehetnek érettségizni azok, akik egy háztartásban élnek krónikus beteg nagyszüleikkel vagy testvéreikkel? Mi lesz azokkal, akik előrehozott érettségit tettek mondjuk informatikából és most szintemelőznének?” – írta egy végzős diák, aki szerint még számos hasonló kérdés nincs tisztázva.
Szerinte egyébként a digitális oktatás nem biztosítja azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy sikeres felkészülési időszakot zárjanak, és ezt nem vette figyelembe az akciócsoport.
Az érettségire való felkészülés során, hasonlóan, mint a sportban, tudnunk kell, hogy mikorra időzítsük a formát. Maruzsa Zoltán sajtótájékoztatója továbbra sem enyhített a bizonytalanságon.
Volt, aki szerint a javaslat megfelelő kompromisszum ebben a helyzetben. „Nekem, személy szerint teljesen megfelelő a tervezet, mivel ha csak szóbelit tartanának meg, akkor azt nem lehet ellenőrizni, hogy melyik vizsgáztató bizottság mennyire segítőkész vagy szigorú az adott esetben, ellenben az írásbeli mindenkinek ugyanaz a javítókulccsal együtt” – írja egy diák.
Egy vidéki kisváros végzősei szintén arról számoltak be, hogy nekik kifejezetten szerencsés, ha nem kell megtanulniuk a szóbelire előírt nem kevés tételt, és koncentrálhatnak a következő két hétben az írásbelire.
A nekünk visszajelző diákok többsége viszont nem tartja jó ötletnek az írásbelik megtartását. „Szerintem ez felháborító, hogy nem mehetünk sehova sem, hogy a vírus ne terjedjen, viszont arra köteleznek bennünket, hogy egy reggel rengetegen elinduljunk, és egy épületben, több százan legyünk összezárva” – írja egy diák. Ő úgy véli, a legjobb megoldás az lenne, ha az év végi jegyüket kapnák meg, hisz így elkerülhető a személyes érintkezés. Másvalaki szerint senkitől sem várható el, hogy választania kelljen a saját és családja egészségének kockára tétele és az érettségi lerakása között.
Idén érettségizek és teljességgel felháborít ez a javaslat. Tekintve, hogy ezt hallgatjuk 1-2 hónapja, hogy „maradj otthon”.
„Hogy fogunk elszámolni a lelkiismeretünkkel?”
„Egyes iskolákban – és szerintem a miénkben is – kivitelezhetetlen az, hogy egy teremben maximum tíz diák üljön, illetve a felügyelő tanárok. Elég, ha valaki tüsszent, köhög egyet. Illetve, ha erre sor kerül, akkor minden érettségiző kap szájmaszkot és gumikesztyűt? Erősen kétlem” – jegyzi meg egy másik diák.
Egy szülő felteszi azt a kérdést is, hogy „Mi van azokkal, akik ne adj isten, de fertőzött családban élnek, akinek valakije már megkapta a vírust, akinek krónikus betegek vannak a családban, vagy mi van azokkal a gyerekekkel, akiknek van valamilyen betegségük?” Úgy véli, szülőként ebben a helyzetben nagyon nehéz felelős döntést hoznia a „beengedjem a gyereket a vizsgára vagy sem” kérdésre. „Ha nem lesz beteg vagy nem hozza haza a vírust, veszünk egy nagy levegőt és húúú, ezt megúsztuk!
De mi van, ha nem? Ha valakinek valamilyen baja lesz, akár a gyereknek, akár valamelyik családtagnak, hogy fogunk elszámolni a lelkiismeretünkkel?
Többen is egyetértenek azzal, hogy csak a továbbtanulóknak kellene érettségizni, a többieknek pedig megajánlanák az év végi jegyüket. Ám az a szempont is felmerült a válaszokban, hogy aki nem felvételizik most, annak nehéz lesz jövőre érettségizni. „Szerintem jogos kérdés az, hogy akkor az egy évben mi lesz? Az eddig tanultakat is elfelejtjük.” Sőt, valaki azt is megkérdezi, hogy „egy év végi bizonyítvánnyal mit kezdhetnék így 20 évesen?”
Az utóbbi olvasónk egyébként nyelvi előkészítős szakgimnáziumban végez idén, és még az általános iskolában megállapított és azóta is fejlesztett diszlexiája és diszgráfiája van. Az írásbelin emiatt komoly hátrányba kerül, még akkor is, ha kap pluszidőt a tesztekre. „A középiskolában végig osztályom egyik legjobb tanulója voltam/vagyok, 4,5 fölötti átlaggal, így számomra akár egy összes év eredményét átlagoló, megajánlott jegy is kedvezőbb lenne, mint egy vizsgadrukkban megírt, napi teljesítményt mutató jegy. Duális képzésre kívánok tovább menni, de nem csak ezért nem jöhet szóba az, hogy idén ne érettségizzek” – írja.
Az év végi jegy nem biztos, hogy megoldás
Legtöbben már régen elkezdtük a felkészülést – írja egy végzős diák –, ám a járvány okozta bizonytalan helyzet miatt a tanulás intenzitása csökkent. „Másrészt pedig a szóbelikre való készülés rengeteg időt elvesz, ami szükséges ugyan, ha lesznek szóbelik, de ha azok valóban elmaradnak, akkor már teljes erővel az írásbelikre kéne tanulni. Arról nem is beszélve, hogy nem véletlen, hogy az érettségi két részből áll, sokan a szóbelivel terveztek javítani az írásbeli eredményeiken, akiknek inkább a beszéd az erősségük.”
Ő elismeri, hogy ebben a bizonytalan helyzetben nehéz jó megoldást találni. Szerinte az év végi/ajánlott jegyek megadása a magyar felvételi rendszer jellege miatt nem kivitelezhető. „Magyarországon ugyanis az érettségin kívül eleve szinte csak a jegyek számítanak, és ebben a pontozási rendszerben nem adna elegendő diverzitást az 5-ös skálán mozgó osztályzás, és ez alapján nem lehetne meghatározni ponthatárokat az egyetemeken. Illetve nem is lenne fair, hiszen a tanárok jóakaratától függően sokan más jegyet kapnának, mint ami a valódi teljesítményüket tükrözi, akár jobbat, akár rosszabbat.”
És mi van a testnevelés érettségivel?
Speciális eset a testnevelés érettségi, ahol a vizsga összpontszámának a kétharmadát a gyakorlati vizsga adja. Mint egy testnevelőtanár írja, elsősorban az emelt szintű diákjaiért aggódik. Nekik mind a gyakorlati, mind a szóbeli vizsga csak júniusban szokott lenni, májusban – az írásbelik idején – nincs produktum. Nem tudja elképzelni, hogy ebből a tárgyból gyakorlati vizsgák nélkül le lehessen érettségizni.
„Nem reális egy a végső pontszám 1/3-át adó szóbeli vizsgarésszel értékelni egy gyakorlati tantárgy vizsgáját.” Csak szóbeli vizsgák esetén a gyakorlati tudás, a motorikus, sportági felkészülés teljesen kimarad az értékelésből. Azt is megemlíti a pedagógus, hogy egy érvényes kormányrendelet szerint gyakorlati tantárgyak esetén gyakorlati vizsgarész nélkül nem képezhető felvételi pontszám.
Szintén nem megszokott, de valószínűleg nem is egyedi problémát ír le az a tavaly végzett fiatal, aki emelt szinten érettségizett matematikából (a többi tárgy mellett), viszont idén ismétlő érettségit tenne, hogy jobb legyen a matematika eredménye, vagyis több legyen a felvételi pontja. „Vajon ezzel mit kezdenek? Nekem túl jónak tűnik, hogy igaz legyen, hogy nem kell szóbeliznem!”
Egy diák azt írta, ő idén szeretett volna előrehozott érettségit tenni informatikából és angol nyelvből: a feladatra hét hónapja készült, ezért elhamarkodottnak véli az előrehozott érettségiről tett javaslatot. "Azzal egyetértek, hogy a lehetőségek korlátozottak, és a végzősök érettségije a legfontosabb, de ez nem zárná ki azt, hogy az előrehozott érettségit később, de megtartsák: akár azután, hogy lezajlottak a rendes érettségik, akár a tanévkezdés elején. Figyelmen kívül hagyták azokat, akiknek nyomós okuk lett volna az előrehozott érettségit választani, megoldás helyett csak elzavartak minket."
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
