szerző:
Gyarmathy Éva
Tetszett a cikk?

Az utolsó pillanatban is le lehet fújni a vészérettségi vizsgákat, de jobb lenne azonnal.

A miniszterelnöktől tudjuk, hogy május 3-án várható a járvány csúcsa, maradjunk otthon. Eddig rendben, logikus. Viszont az érettségi, és főképpen dátumának kitűzése érthetetlen. Vajon a járvány csúcsának ünneplésére kell május 4-én érettségi vizsga ürügyén zárt térbe terelni több, mint százezer embert?

Maradjunk otthon május 3-ig, május 4-én menjünk sokadmagunkkal izzadni egy terembe, ahol ki tudja, mennyi a tünetmentes vírushordozó?

Gyorsteszt – vicc, komolytalan ötlet. Se nem gyors, se nem megbízható, többször kellene tesztelni. A maszkok nem védenek meg, ha több órán keresztül zárt térben vagyunk fertőzött egyénnel. Ja, nem is kell maszkot viselni. Amúgy a szem is nyálkahártya, és a szemen keresztül is lehet fertőződni. Ezért védik az egészségügyisek a szemüket is. Ha van mivel. Ha az arcához, szeméhez nyúlkál a dologzatírás közben a diák, akkor még könnyebben fertőződik, és feszült állapotban ezek az akaratlan mozdulatok gyakoriak. Mondjam még? Óriási és érthetetlen felelőtlenség, amely sokaknak okozhat bajt. Egyetlen egy fiatalember vagy nagymama, nagypapa élete sem ér meg egy érettségi vizsgát. Érettségi nélkül van élet, élet nélkül nincs érettségi.

Most már persze egyre több kormányszócsőből hallatszik, és a kormány weboldalán is ott van, hogy május elejétől fokozatosan feloldják a korlátozásokat. Tehát a járvány csúcsa után azonnal, bár fokozatosan. Hogyan is? Maszatolás, parasztvakítás.

A Magyar Orvosi Kamara honlapján a következő áll: „Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi járványügyi intézkedésekhez képest mindenképpen kockázatot jelent az érettségi megszervezése. Mivel a kamara semmilyen járványügyi adatot nem kap az illetékes hatóságoktól és kormányzati szervektől, megbecsülni sem tudjuk, hogy ez a kockázat mekkora, mit jelent több mint százezer embert adott időpontban adott helyen kapcsolatba hozni egymással.” Nem megnyugtató.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője Oroszi Beatrix ezzel szemben jó döntésnek tartja az érettségi megtartását. Megtudtuk, hogy májusban új fázisba léphet a járvány elleni védekezés. A fentiek fényében hogyan értelmezzük ezt? Elengedjük a gyeplőt?

A vírus szabadon engedése súlyos következményekkel járna az egészségügyi ellátórendszerre nézve, így nem lehet cél jelenleg az 50-60 százalékos nyájimmunitás elérése. Nem szabad a korlátozó intézkedéseket egyik napról a másikra drasztikusan leállítani, mondta csütörtökön Oroszi Beatrix. Akkor végül is mi van?

Úgy gondolom, hogyha a szakértő ezen szavainak hitelt adunk, akkor nem szabad az érettségit megtartani, mert az eddig elért eredményeket rögtön sikerülhet lerontani. Pedig mindenki nagy áldozatot hozott, hogy ne legyen súlyosabb a járvány. Egy felelőtlen érettségi erőltetése értelmetlenül tenné tönkre a mostani viszonylag jó helyzetet.

Azt mondja a kormány, hogy háború van, de amennyire én tudom, nem háború, hanem járvány van. A háborúsdi szellemében az operatív törzsnek x számú halottal kell számolni. Ez járvány esetén is lehet így. Még ezzel sem lenne gondom (bár egy kicsit azért igen), ha nem egy teljesen felesleges „harcba” küldenék a fiatalokat növelni a fertőzés és halálozás vagy akár a tartós egészségkárosodás kialakulásának veszélyét.

A diákok érettségizni akarnak? Nem, csak túl akarnak már lenni azon a hetek óta tartó feszültségen, amit a lehetetlen május 4-i érettségi vizsga időpont okozott. Az ellentmondás a járvány terjedése és a vizsga biztonsága között evidens, de tehetetlenek a diákok, hiszen kiszolgáltatottak az oktatásirányítás kényének-kedvének.

A káoszt növeli, hogy az érettségivel kapcsolatos fontos információkat informális utakon teszi közzé a vezetés. Például a Magyar Nemzetben olvashatók, vagy a Youtube-on tudhatók meg olyan információk, amelyek még az Oktatási Hivatal honlapján sem jelentek meg. Hogyan tud valaki hivatalos elvárásoknak megfelelni, ha nem hivatalos csatornákon érhetők el a rendeletek, a szabályozás? A hivatalos rendelet a kötelező, vagy amit itt-ott a sajtóban csepegtetnek? Hogyan tudják így a pedagógusok megfelelő módon ellátni a feladatukat? A diákok tájékoztatása is esetleges, ha a pedagógusaik nincsenek megbízható információk birtokában.

Rendben, nem gond, tegyük fel, hogy hős magyar ifjaink és nagyszüleik halált megvető bátorsággal és a kormányba vetett hitükkel, de azért felelősségük tudatában vállalják az érettségi vizsgákat. Az azonban csak az egyik probléma, hogy mekkora egészségügyi kockázatokkal jár majd százezer embert több napon át, több órára zárt térbe összeterelni egy járvány csúcsán. Sokkal nagyobb baj, hogy ez az egyik legigazságtalanabb megoldás, amit jelenleg ki lehetett találni.

Az idei érettségizők ugyanis nem vizsgázhatnak megfelelő körülmények között, és nagyon egyenlőtlen eséllyel indulnak. Az egyik gyerek ott fog szenvedni teljes védőfelszerelésben, és azzal foglalkozik, hogy eleget fertőtlenítette-e a kezét, hogy amikor hazamegy a nagyszüleivel közös lakásba, ne vigyen magával fertőzést. A másik simán bemegy és megoldogatja a feladatokat, mert a család elintézte, hogy két hétig külön lakásban lakik. Az egyik gyerek asztmás vagy érzékeny a bőre, és nem tud órákig maszkot hordani, pedig szeretne, a másiknak ez nem probléma. Egyenlő az esélyük?

Az egyik gyereket kiváló tanára készíti fel online, a másiknak nincsen internete, mondjuk, mert áprilisra már nem tudták fizetni. Még Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője szerint is a gyerekek 5%-át nem sikerül digitálisan elérni. Egyenlő az esélyük?

A vészérettséginél sokkal korrektebb (és biztonságosabb) lenne a megajánlott jegy. A felsőoktatásban van, ahol már sikerült elérni, hogy a szigorlat és záróvizsga helyett megajánlott jegy legyen. Csak azok mennek vizsgázni, akiknek ez nem felel meg. Körülöttünk számos országban érettségi helyett a megajánlott jegy a felvételihez is a belépő, és emellett is még sokféle, jellemzően rugalmas megoldás létezik, nem csak a minden áron a szokásos adminisztratív eljáráshoz való ragaszkodás.

Még egészen emberi megoldásokat is bevállalhatna a magyar kormány a fiatalok jövője érdekében. Idén ugyanis sajnálatos módon alig lett túljelentkezés a felsőoktatásban. Csak tízezer diákkal van több jelentkező, mint hely. Miért ne lehetne felvenni mindenkit, és félévkor kiderül, hogy ki marad bent? A kiesőknek többféle lehetőségük is lenne. Aki megteheti, átmehet a fizetős képzésbe, mások jövőre felvételiznének, remélhetőleg normális körülmények között. Ehhez csupán az kellene, hogy az állam a létszámon felüliek tandíját átvállalja erre a félévre azokon a szakokon, ahol túljelentkezés van. Az egész nem kerülne egy fél stadionfelújításba sem.

A vészhelyzetek gyakori jellemzője, hogy nincsen jó megoldás, csak rosszak és kevésbé rosszak. A bölcs ember jellemzője, hogy képes tévedni, és ezt belátni. Csak az önmagukban bizonytalan, de kifelé önmaguknál többnek látszani akarók ragaszkodnak körömszakadtáig az igazukhoz még mások kárára is. Bízzunk benne, hogy a magyar kormány nem ilyen, és képes felülbírálni az egyértelműen rossz döntését. Aktuálisan az érettségi megtartása ügyében.

A szerző Prima-díjas pszichológus, a magyarországi Diszlexia Központ megalapítója, az MTA tudományos főmunkatársa.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!