„A rohadt életbe, mindenki úttörő volt” – fakad ki Rainer M. János A Hóvirág őrs naplója című dokumentumfilmben. A történésztől több erős mondat is elhangzik, és megszólalásai végig segítik kontextusba helyezni az úttörőmozgalmak szerepét a Kádár-rendszerben. Katona Zsuzsanna filmjének ez az egyik erőssége: több szálon fut párhuzamosan, így teljesebb képet ad az akkori viszonyokról. Miközben a címben szereplő Hóvirág őrs egykori tagjairól sok mindent elmesél, a példájukon keresztül az egész rendszer működése megérthető.
A mozgalomban egykor különböző pozíciókban részt vevők eltérő perspektívákat adnak ugyanarról az időszakról. Kiderül, hogy az akkori ifivezetők számára miért volt közösségépítő élmény az úttörőlét, és az is, hogy a lányok valójában az okos fiúk miatt mentek a táborokba, a fiúk meg természetesen a lányokért. A film azt is felvillantja, hogy hiába sulykolták a kommunista ideológiát az ifjúság fejébe, sokszor ez a visszájára fordult, és egy részüknél az irányított eszmei nevelés ellenzéki attitűdbe fordult.
Az úttörőséget népszerűsítő rengeteg archív felvétel is látható a filmben, ezek ma már komikusan hatnak, de jól érzékeltetik a korszak álszentségét, és remek aláfestést nyújtanak. Feltűnnek a dalok, a ruhák és egy napló, ami az úttörők mindennapjaiba ad bepillantást. A Hóvirág őrs valamikori tagjai közösen emlékeznek vissza, hogy milyen volt együtt, de arra is, hogy aki nem vett részt benne, büntetésre számíthatott. Közben a gyerekek is tudták, hogy mit mondhatnak az iskolában és mit nem.
Van-e hatásuk ma az úttörőmozgalmaknak? A film szereplői szerint annyiban igen, hogy segített generációjuknak a felnőtté válásban. Emellett annak a hatása is érezhető napjainkban, hogy a mozgalomban megjelenő ideológiákat sokan úgy utasították el, hogy nem vettek tudomást róla, kivonták magukat a politikából. Ez az attitűd pedig ma is tetten érhető.
A filmet négy részben láthatják a hvg360-on, már az összes epizód elérhető az oldalon.