„Attól, hogy valami régi, még lehet jó.

Ráadásul Kordánál az, hogy 70 vagy 80 éves azt jelenti, hogy ő ennyi éve fiatal. Legalábbis ő így érzi, és ez átjön: ezért szereti őt a Z-generáció” – mondta Galler András, a Reptér című dalhoz forgatott új klip rendezője lapunknak még 2022-ben, amikor megpróbáltunk utánajárni, hogy a TikTok-őrület mellett, mi a titka a Korda-jelenségnek.

Mint írtuk akkor, generációs, popkulturális, médiatörténeti értelemben is egészen különös jelenségnek voltunk tanúi akkor: hiszen 2022-ben minden fesztivál leginkább várt magyar fellépője egy 83 éves táncdalénekes volt, akinek egy több mint 40 éves dalára megőrültek a tinédzserek.

Korda György szupersztár - De miért csavarodtak rá a tinik a 83 éves énekesre?

Generációs, popkulturális, médiatörténeti értelemben is egészen különös jelenségnek vagyunk tanúi az utóbbi időben: minden fesztivál leginkább várt magyar fellépője egy 83 éves énekes, akinek egy több mint 40 éves dalára megőrülnek a tinédzserek. Annak próbáltunk utánajárni, mi a titka Korda Györgynek és a Reptér reneszánszának.

Képes Gábor író-költő azt hangsúlyozta, hogy nem valamiféle ironikus rajongás jellemző Korda-ügyben. „Korda György Magyarország legrégebbi könnyűzenész-énekese, akinek a pályája még a beatkorszak előtt indult, és azóta – bár többször megújult – abszolút folytonos, autentikus. Ráadásul ő egy hamisítatlan városi figura, egy budapesti karakter, aki mindezt megjeleníti a kártyázással, a régi zenés szórakozóhelyek hangulatával. Egy szép és letűnt világ utolsó mohikánja, aki a 60-as évektől a klasszikus szórakoztatóipar, a tánczene emblematikus figurája.”

Bár azóta a Z generációs előadók elképesztő beindulása miatt már talán Azahriah-ról többet beszéltünk, mint Kordáról, de tény, hogy ma is teltházak előtt lép fel a Korda házaspár, és sok generáció tombol a koncertjein.

MTI / Koszticsák Szilárd

Korda György 1939-ben született Budapesten. A második világháború végén, a vészkorszak alatt apja és két nagynénje megjárta a koncentrációs tábort, ő édesanyjával egy Pozsonyi úti védett házban élte túl az üldöztetést. Vegyipari technikumot végzett, az érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskolán próbálkozott, de a harmadik rostán kiesett. Ezután a Budafoki úti Kábel- és Sodronykötélgyárban dolgozott, szülei pedig, felismerve, hogy fiuknak az énekéssel kell foglalkoznia, beíratták a korszak egyik legismertebb énektanárához, Vécsey Ernőhöz.

Először 1958-ban lépett színpadra, ezt követően gyorsan ívelt felfelé a pályája, rendszeresen szerepelt többek közt a budapesti Moulin Rouge-ban és a Budagyöngye nevű előkelő szórakozóhelyen Orlay Jenő "Chappy" zenekarával. Első országos sikerét 1960-ban Nádas Gábor-Fülöp Kálmán Szeretni kell című dalával aratta, a hatvanas évek második felében már ő volt az ország egyik legnépszerűbb táncdalénekese. A beatzene térhódítása műfaját ugyan háttérbe szorította, de pályafutása nem tört meg. Népszerűsége megtartásában, sőt növelésében sokat jelentett, hogy 1967-től rendszeres fellépője volt a televízió Táncdalfesztiváljának, a Magyar Rádió által rendezett Tessék választani! és Made in Hungary versenyeknek. Ezeken olyan dalokat énekelt el, mint a Visszatérek én, Bocsánat, hogyha kérdem, Ma éjjel, Aki melletted él, Emlékezni rád, s több alkalommal nyert előadói és közönségdíjat.

Az 1970 óta megjelent több mint húsz albuma mind aranylemez lett, eladott lemezeinek száma 1990-re elérte a kétmilliót, amiért abban az évben átvehette a gyémántlemezt, 2004-ben pedig a négymillió eladott hanghordozó után a platinalemezt is. A nyolcvanas évek eleje óta feleségével, Balázs Klárival lép fel, első közös lemezük, a Forró éjszakák 1986-ban jelent meg.

Nevéhez olyan ikonikus slágerek fűződnek, mint a Lady Carneval (Karel Gott számának magyar változata), a Reptér, a Fehér galamb, a Gyöngéden ölelj át, a Lady N, a Mamma Mia, a Time to Say Goodbye - Andrea Bocelli és Sarah Brightman duettjét Balázs Klárival adta elő. A magyar emigráció körében is rendkívül népszerű, több tucatszor hívták vissza Amerikába, Kanadába és Ausztráliába.

Filmekben is feltűnt: 2004-ben nagy sikert aratott Herendi Gábor Magyar vándor című mozijában, 2010-ben pókerjátékost alakított Sas Tamás Szinglik éjszakája című filmjében, 2017-ben pedig a Csupó Gábor rendezte Pappa piában bukkant fel Balázs Klárival együtt. Többször is fellépett a Kamara Varieté színpadán, többek közt a Pesti lemezek, a Kenni vagy nem kenni, az Amikor Pest mesélni kezd című előadásokban.

Kártyaszenvedélye legendás. Ötéves volt, amikor nagyapja megtanította ultizni, a hatvanas években művésztársaival römizett és ultizott a Fészek Művészklubban. Itt ismerte meg a világbajnok kardvívó Meszéna Miklóst, aki megtanította pókerezni, s a játék szenvedélye, élete része lett. Ő a póker egyik legismertebb magyarországi arca, a kétezres évek eleje óta a Sport Tv kommentátora, partnere eleinte Horvát János, majd felesége, Balázs Klári volt. A legendássá vált, szenvedélyes és szórakoztató közvetítésekkel sok emberrel ismertette és szerettette meg a pókert, sokan az ő hatására kezdtek játszani, 2006-ban a Sportcsillagok Gálaestjén különdíjat kapott, mint a póker televíziós szakkommentátora.

Túry Gergely

Korda György több rangos díj tulajdonosa: 2002-ben Záray Márta-Vámosi János-díjat, 2004-ben a Magyar Kultúra Lovagja címet kapott. 2005-ben "nagy népszerűségnek örvendő művészi pályafutása elismeréseként" a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át. 2007-ben Artisjus zenei életműdíjas lett, ugyanebben az évben Balázs Klárival együtt az ő kézlenyomata is felkerült a Magyar Rock Csillagok Falára. 2017-ben Szenes Iván életműdíjjal, 2018-ban Emberi Hang életműdíjjal jutalmazták feleségével együtt. Tavaly Balázs Klárival közösen megkapták a MAHASZ Fonogram Életműdíját, s Budapest II. kerületének díszpolgárai lettek.

Az örökifjú énekes május 11-én Fiatalság & Bolondság Születésnapi Koncertshow címmel nagyszabású koncertet ad Balázs Klári társaságában a Budapest Arénában.