Ez utóbbit november 1-től már birtokba is veheti, a Vigadót január 1-jével, a Műcsarnokot jövő március 1-jével „írják az MMA nevére”. A parlamenti döntés értelmében a Pesti Vigadó nevet ezentúl kizárólag az MMA jogosult használni. A kormány augusztus elején a rendkívüli kormányzati alapból egymilliárd forintot csoportosított át a Vigadó 2006 óta tartó felújításának felgyorsítására. Az MMA tehát kifogástalan állapotban kapja meg a főváros egyik legszebb épületét.
A Műcsarnok a tulajdonjoga ugyan a művészeti akadémiáé lesz, a kortárs kiállítóhelyet üzemeltető nonprofit kft. tulajdonosa és fenntartója azonban továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztériuma marad, feladatellátásának művészeti és tartalmi kérdéseiben egyetértési jogot biztosítva az MMA elnökének. Ezt azonban most nem rendezi pontosan a törvény. Gulyás Gábor, a Műcsarnok 2011 februárjában kinevezett vezetője tavaly novemberben beadta lemondását, mert nem értett egyet az intézmény működési rendjét megváltoztató kormányhatározattal. Az MNV Zrt. elnök-vezérigazgatója azonban nem írta alá a lemondást, a kormány-előterjesztésből pedig abban formában nem lett jogszabály, így Gulyás Gábor a Műcsarnok vezetője maradt. A kiállítóhely éléről végül idén augusztus végén távozott közös megegyezéssel, és szeptembertől miniszteri biztosként dolgozik tovább, a kortárs magyar képzőművészet nemzetközi pozicionálásával foglalkozik. A Műcsarnokot ideiglenesen az intézmény gazdasági igazgatója, Kovácsné Medgyes Piroska irányítja.
A kormányváltás óta bámulatos karriert futott be Makovecz Imre által 1992-ben- az akkor alakult MTA-s Széchenyi István Művészeti Akadémia jobboldali ellen-akadémiájaként létrehozott MMA-t, amely két évtizedig csendes civil életet élt, míg a második Orbán-kormány elhozta számára az aranykort.
Nemcsak a hétfői parlamenti döntéssel megkapott értékes ingatlanokat kebelezte be, hanem tavaly elérte, hogy rendes tagjainak száma 200-ról 250-re emelkedjen, akik művészi tevékenységük elismeréseképpen 150 ezer forint életjáradékban részesülnek. A levelező tagok is 100 ezer forintot kapnak. Az MMA tagjait megillető juttatást ráadásul a kormány az évtized végéig feltornázza az MTA-akadémikusok részére folyósított havi tiszteletdíj összegére.
Ezen kiváltságokért „cserébe” az MMA közreműködhet a Kossuth-díjra és a Széchenyi-díjra javaslatot tévő bizottság munkájában, egyetértési jogot kap az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökének és a szakbizottságok elnökeinek kinevezésében, részt vehet a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács ülésein. Az MMA elnökének beleszólása lesz ezentúl a kulturális pénzosztó rendszerek átalakításába, azaz végső soron a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Filmalap, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap kulturális, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap filmes pályázati forrásainak elosztásába.
„Az legyen az akadémia tagja, akinek nemzettudata művészi munkájában is megnyilvánul. Az egyéni életmű nagysága, a közéleti érdeklődés léte és a vitathatatlan nemzettudat: ez a hármas feltétel. Akiben utóbbi nincs meg, aki gyalázza az országot, ezzel az első kettőnek is csökkenti az értékét" – a Heti Válasznak így határozta meg a 81 éves belsőépítész, Fekete György, ki lehet az MMA tagja.Tavaly kifejtette azt a célkitűzését, hogy 2014-ben, elnöki megbízatása után úgy szeretné átadni az MMA-t utódjának, hogy ”ingatlanvagyon, költségvetés és pozíciók tekintetében is egyenrangú a Magyar Tudományos Akadémiával”. A kormány igencsak támogatja, hogy elérje ezt a célt. Az MMA költségvetése 2,5 milliárddal szerepel az idei büdzsében.
Az ellenzék szerint a Műcsarnok tulajdonjogának átadása az MMA-nak a magyar művészet és a magyar kultúra elleni merénylet. A szocialista Hiller István emlékezetett, hogy „a Műcsarnokot Ferenc József adta át, azóta öt rendszerváltás történt és több mint ötven kormánya volt az országnak, de egyetlen rendszernek sem jutott eszébe, hogy egy társaságnak átadja az intézményt. A művészet nem jobb- vagy baloldali, ezért a lépés meggondolatlan és következményeivel rossz precedenst teremt”.
Az MSZP és a PM egyeztetett döntését vázolva azt mondta, kormányra kerülésük után az egyik első kultúrpolitikai döntésük az lesz, hogy a Műcsarnokot visszaadják a kortárs magyar művészeteknek.