A bővítésre esélyes országcsoportok közül a Nyugat-Balkán kerülhet a magyar külpolitikai stratégia prioritásai között előkelő helyre. A tagjelölt Törökország csatlakozása ugyanakkor sem a szomszédság, sem gazdasági kapcsolataink szorossága, sem a kisebbségek, de még stratégiai okok (pl. energetikai hálózat) alapján sem szükséges, hogy prioritásunk legyen – írja az EU-bővítés lehetőségeit elemző szöveg.
MTA Világgazdasági Kutatóintézet – Közép-európai Egyetem:
A sikeres EU-tagság nemzetközi tényezői
Az EU bővíthetősége és szomszédságpolitikája
|
"Az EU bővíthetősége és szomszédságpolitikája"
A teljes szöveg itt! |
A további bővítés kérdése sok egymással ellentétes érvet, nézőpontot hív elő az unión belül. Azok, akik ellenzik a kibővítést, általában az Európai Unió fejlődésének belső kérdéseit tartják szem előtt (döntéshozatali, költségvetési, közösségi politikai hatások). A másik oldalról, az Uniónak a világban elfoglalt helye szempontjából más (versenyképességi, biztonságpolitikai elemek) elemek dominálnak. Az Európai Uniónak tehát először a saját jövőjével kapcsolatos elképzeléseire kell megtalálnia a választ: kompromisszumot a belső- és a globális kihívások között, hogyan tud működőképes maradni és ugyanakkor versenyképessé válni. A további bővítés lehetőségére és módozataira is ennek függvényében lesz képes megadni a megfelelő választ.
Magyarország lehetséges stratégiája szempontjából is kettős a kihívás. Egyrészről minél inkább szem előtt kell tartani a nemzeti érdekek érvényre juttatását: harcolni a magasabb támogatásokért, a számunkra elérhető mezőgazdasági, strukturális, kohéziós források maximalizálásáért. Másrészről viszont Magyarország akkor lehet sikeres az Unió tagjaként, ha az Unió is sikeres a világban: tehát háttérbe szorítva nemzeti érdekeinket, az Unió sikeressége, versenyképessége szempontjából lényeges szempontokat kellene érvényre juttatni. Egy sikeres magyar stratégia alapját tehát csakis ezeknek az egymásnak ellentmondani látszó céloknak az összehangolása révén lehet megteremteni.
A bővítésre esélyes országok/országcsoportok közül a Nyugat-Balkán kerülhet a magyar külpolitikai stratégia prioritásai között előkelő helyre. Magyarország számára a térség stabilizációja és mielőbbi integrálása az európai struktúrákba gazdasági és biztonságpolitikai szempontból is alapvető jelentőségű.
A tagjelölt Törökország csatlakozása ugyanakkor sem a szomszédság, sem gazdasági kapcsolataink szorossága, sem a kisebbségek, de még stratégiai okok (pl. energetikai hálózat) alapján sem kell, hogy prioritását képezze a magyar külpolitikának. Érdekeltek vagyunk ugyanakkor abban, hogy Törökországban a gazdasági és politikai reformok sikeresen végbemenjenek , hiszen egy sikeres Törökország pozitív hatást fejt ki az egész Balkán-térség stabilitására és prosperitására.
A szomszédsági politikában érintett országok közül Ukrajna játszik kiemelt szerepet hazánk külkapcsolataiban. Ukrajna támogatásának nem feltétlenül kell a tagsági perspektíva erőltetésére irányulnia, hanem sokkal inkább magának az ukrán eurointegrációs folyamatnak a fenntartására és tartalommal való feltöltésére.
