Az épületben a hagyomány szerint a 18. század végén már működött vendéglő. 1831-ben Buda Városához cégérezték a Hasslinger féle fogadót és e falak között immár 170 éve megszakítás nélkül vendéglátó üzlet működik. 1864-től 1941-ig a Kriszt család három generációja vezette kezdetben Fehér Hajó, majd Kriszt néven, 1923-tól ismét Buda Városához cégérezve.
A fogadó és vendéglő akkor élte aranykorát, mikor az előtte elterülő régi Városház téren volt a hetipiac, nappal a piaci árusok, este a város előkelő urai és a polgárok látogatták. Az 1931. évi centenáriumon vette fel az étterem a Százéves nevet és emléktáblát avattak az évforduló alkalmából. Ma a Taverna Rt. tulajdonában levő üzletet a Százéves Kft. üzemelteti, amely az épület éttermi részét az V. kerületi önkormányzattól bérli.
Az Apostolok Sörözőt 1902-ben a Förster vendéglősdinasztia második generációs tagja, János alapította. 1929-ben az udvart beépítették, a sörözőt megnagyobbították, ekkor készültek el a 12 apostolt ábrázoló zománcmozaikok is. 1927-től János fiai, Pál és Miklós kerültek az üzlet élére, s állítólag a házirend szerint csend és józanság uralkodott a 180 személy befogadóképességű, boxos helyiségben, melynek berendezése, falburkolata művészi értékű.
Az 1950-es évek végén Pilseni Sörözőnek is hívták, később a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat egysége lett. 1991. december 1. óta az étterem a Pannónia Hotels Rt.-t birtokló francia Accor tulajdonában.
A Kárpátia Étteremnek helyet adó Ferenciek Bazárát a ferencesek kolostora helyén 1876-77-ben építették fel, s földszintjét üzlethelyiségeknek, vendéglőknek adták. Az éttermet először Holzwarth György bérelte, aki az üzlet vezetését Csalányi Károlyra bízta. A nagyközönség még akkor is Csalányiként tartotta számon a müncheni söréről híres villásreggeliző helyet, amikor annak élén - a századforduló idején - már Neusiedler Géza állt.
A szakmában híres, a városban más vendéglőt és kávéházat is működtető Spolarich családé lett az étterem 1925-ben. A família átépíttette a helyiségeket, az étterem így nyerte el mai formáját. 1935-ben Károlyi László vette át, és ő adta a máig élő Kárpátia nevet az üzletnek. 1996 augusztusától a műemlék jellegű épület éttermi részének bérleti joga dr. Niklai Ákos tulajdonában van, és az ő vezetése alatt a Kárpátia Étterem Kft. üzemelteti.
A Mátyás Pincét befogadó épületet a Dreher Sörgyár építtette, amelynek földszintjére természetesen sörözőt is terveztek. A söröző 1904-ben nyílt meg egy gyakorlott italmérő, Baldauf (Borostyánkői) Mátyás vezetésével, s akkor kapta Mátyás királyról a nevét. 1929-ig háromszor is újabb helyiségekkel kellett bővíteni a vendéglőt, ahol először csak hideg sörkorcsolyákat, később meleg ételeket is felszolgáltak.
Az 1937-ben végrehajtott rekonstrukció során készültek el a ma is látható freskók, a Mátyás király életéből vett jeleneteket ábrázoló ólomüveg ablakok, az ornamentális díszítések. Az államosított üzletet több mint 25 éven keresztül Papp Endre, a vendéglátás nagy tudású elismert szaktekintélye vezette. A Taverna Rt. birtokolta üzlet fölött 1992-től szobákat alakítottak ki, s ma kettős, szállodai és éttermi funkcióval működik.
A fogadó és vendéglő akkor élte aranykorát, mikor az előtte elterülő régi Városház téren volt a hetipiac, nappal a piaci árusok, este a város előkelő urai és a polgárok látogatták. Az 1931. évi centenáriumon vette fel az étterem a Százéves nevet és emléktáblát avattak az évforduló alkalmából. Ma a Taverna Rt. tulajdonában levő üzletet a Százéves Kft. üzemelteti, amely az épület éttermi részét az V. kerületi önkormányzattól bérli.
Az Apostolok Sörözőt 1902-ben a Förster vendéglősdinasztia második generációs tagja, János alapította. 1929-ben az udvart beépítették, a sörözőt megnagyobbították, ekkor készültek el a 12 apostolt ábrázoló zománcmozaikok is. 1927-től János fiai, Pál és Miklós kerültek az üzlet élére, s állítólag a házirend szerint csend és józanság uralkodott a 180 személy befogadóképességű, boxos helyiségben, melynek berendezése, falburkolata művészi értékű.
Az 1950-es évek végén Pilseni Sörözőnek is hívták, később a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat egysége lett. 1991. december 1. óta az étterem a Pannónia Hotels Rt.-t birtokló francia Accor tulajdonában.
A Kárpátia Étteremnek helyet adó Ferenciek Bazárát a ferencesek kolostora helyén 1876-77-ben építették fel, s földszintjét üzlethelyiségeknek, vendéglőknek adták. Az éttermet először Holzwarth György bérelte, aki az üzlet vezetését Csalányi Károlyra bízta. A nagyközönség még akkor is Csalányiként tartotta számon a müncheni söréről híres villásreggeliző helyet, amikor annak élén - a századforduló idején - már Neusiedler Géza állt.
A szakmában híres, a városban más vendéglőt és kávéházat is működtető Spolarich családé lett az étterem 1925-ben. A família átépíttette a helyiségeket, az étterem így nyerte el mai formáját. 1935-ben Károlyi László vette át, és ő adta a máig élő Kárpátia nevet az üzletnek. 1996 augusztusától a műemlék jellegű épület éttermi részének bérleti joga dr. Niklai Ákos tulajdonában van, és az ő vezetése alatt a Kárpátia Étterem Kft. üzemelteti.
A Mátyás Pincét befogadó épületet a Dreher Sörgyár építtette, amelynek földszintjére természetesen sörözőt is terveztek. A söröző 1904-ben nyílt meg egy gyakorlott italmérő, Baldauf (Borostyánkői) Mátyás vezetésével, s akkor kapta Mátyás királyról a nevét. 1929-ig háromszor is újabb helyiségekkel kellett bővíteni a vendéglőt, ahol először csak hideg sörkorcsolyákat, később meleg ételeket is felszolgáltak.
Az 1937-ben végrehajtott rekonstrukció során készültek el a ma is látható freskók, a Mátyás király életéből vett jeleneteket ábrázoló ólomüveg ablakok, az ornamentális díszítések. Az államosított üzletet több mint 25 éven keresztül Papp Endre, a vendéglátás nagy tudású elismert szaktekintélye vezette. A Taverna Rt. birtokolta üzlet fölött 1992-től szobákat alakítottak ki, s ma kettős, szállodai és éttermi funkcióval működik.